Mától játsszák a magyarországi mozik a Tősér Ádám rendezésében készült Blokád című filmet, amely az 1990-es taxisblokád idejét eleveníti fel, központi alakja pedig Antall József, Magyarország rendszerváltás utáni első, szabadon választott miniszterelnöke. A Blokád című filmet nevezte Magyarország a 95. Oscar-versenyben a nemzetközi film kategóriában.
A taxisblokád 1990. október 25-én robbant ki és bénította le négy napra Magyarországot. A benzinár drasztikus megemelése miatt a létbizonytalanságtól tartó személy- és árufuvarozók országszerte utakat, hidakat zártak le. A fővárost szinte lehetetlen volt megközelíteni, Budapesten egyedül a metró közlekedett. A közlekedési káosz miatt a tiltakozás rövid idő alatt gazdasági és társadalmi krízisbe torkollott, amit az alig öt hónapja hivatalba lépett kormány képtelennek tűnt kezelni. A betegségével küzdő, frissen műtött miniszterelnök, Antall József azzal szembesült, hogy ő lett a „nép ellensége” és ellene lázadnak – olvasható a film szinopszisában.
Köbli Norbert forgatókönyvíró, kreatív producer elmondta, íróként az jelentette számára az áttörést, amikor megértette, hogy milyen dráma húzódik meg a háttérben: az utcákon zajló társadalmi konfliktus közben Antall József kórházban volt, várta a szövettani vizsgálat eredményét, hogy megtudja, halálos betegséggel áll-e szemben. A történet sokrétű; 1956-ra is visszatekint, amikor Antall József fiatal tanárként részt vett a forradalomban.
Köbli Norbert kiemelte: a történet nagy része hiteles dokumentumokból táplálkozik. Kónya Imre Antall József közelről című és Rendszerváltozás belülről című könyvei is forrást nyújtottak, de felhasználták a korabeli kormányülések jegyzőkönyveit vagy például Antall József összes tárgyalásának leiratát Helmut Kohl német kancellárral és Mihail Gorbacsov szovjet vezetővel. Mint fogalmazott: ebből merítették azt a jelenetet is, amelyben Antall József felelősségre vonja Gorbacsovot, hogy még nem kért bocsánatot a magyar néptől az 1956-ban történtekért. A kórházi eseményeknél azonban a fikcióra hagyatkoztak, kitalált például Marica ápolónő alakja, aki kezdetben nem ismeri fel a miniszterelnököt, amiből humoros helyzetek adódnak.
Köbli Norbert elmondta, az 1956-os Antall Józsefet diákjainak visszaemlékezéseiből lehet ismerni, de 15 éven át megfigyelte őt az állambiztonság is, így a történet Antall megfigyelési aktájából is táplálkozik. „Amikor Antall József figurájával foglalkoztunk, kiderült, hogy még az ellenségeinek is nagyon nehezére esett, hogy valami rosszat találjanak róla, hogy valami csontvázat szedjenek ki a szekrényből” – hangsúlyozta a forgatókönyvíró, kiemelve: Antall József tisztességes politikus és jó ember volt. Beszélt arról is, hogy több párhuzam van az akkori és a mai világ között: ilyen például az áremelkedés, az olaj- és földgázhiány problémája. Ma hasonló kérdések vetődnek fel, mint a hidegháború idején, például: miként lehet békében egymás mellett élni az orosz birodalommal – hangsúlyozta.
A film rendezője, Tősér Ádám elmondta: egy éve indult és 48 napig tartott a forgatás, a vágás már a forgatás alatt megkezdődött. A filmben 72 szöveges szereplő játszik. Kezdetben más kapta volna Antall József szerepét, de végül Seress Zoltán tűnt a legalkalmasabbnak a miniszterelnök megformálására – idézte fel.
Gáspár Tibor, akivel Köbli Norbert korábban már dolgozott együtt az Örök tél című filmben, Göncz Árpád egykori köztársasági elnököt alakítja. A színész azt mondta, hogy annak idején nehéz volt átlátni az eseményeket. „Akkor sok volt hirtelen a benzinár-emelkedés, nem tudtuk mi magunk sem, hogy mi a demokrácia, még csak akkor tanultuk” – mondta. Kiemelte: számára a lényeg az volt, hogy milyen volt Göncz Árpád karaktere, hogyan gondolkodott és miként vált Antall József ellenfelévé úgy, hogy fiatalkorukban szoros kapcsolatban álltak.
Kónya Imre szerint a film visszaadja az akkori valóságot. Felidézte, hogy az Antall József 60. születésnapján rendezett ünnepségen a miniszterelnök azt mondta: „szerencse és adománya a sorsnak, hogy ez alatt a 60 év alatt semmi olyat nem kellett tennem, ami miatt kicsit is restelkednem kellett volna”. Emlékeztetett arra, hogy a keleti blokk országainak vezetői közül elsőként Antall József tett javaslatot a Varsói Szerződés megszüntetésére. Mint mondta, Antall József egyszerre volt diplomatikus, cselekedeteiben pedig radikális, a stratégiai cél érdekében mindig arra figyelt, hogy az adott esetben és helyzetben a legtöbbet el tudja érni.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
