Az USA-ban – azért USA, mert a legtöbb film az amerikai valóságot állítja bemutatni, ezért az a legismertebb – egy átlagos kólcenter szerű munkahelyen egy nem vezető beosztású alkalmazott nagyjáből havi nettó 3 ezer dollárt keres. Ott ez a szellemi munka legalja, pl. egy átlag középiskolai tanár ennek a másfelét keresi, egy felsőoktatásban dolgozó oktató meg a 2,5-szeresét.
Az EU legszegényebb országában, Bulgáriában ugyanez a munka átlag havi nettó 1 ezer dollárt eredményez. S ezzel ez a szellemi munka felső része, egy átlag középiskolai tanár nyugdíj előtt, 3 évtized munkaviszonnyal is kevesebbet keres.
Az USA-ban a kólcenteres álma, hogy máshol kapjon munkát, mert szinte bármi más több pénzt jelent. Bulgáriában meg az értelmiségi álma, hogy felvegyék egy kólcenterbe.
Nyugati kólcenteres kollégák mesélték, náluk a dolgozók 80-90 %-a részmunkaidős diák, aki nem akar fizikai munkát vállalni tanulmányai alatt.
Az ideális helyzet persze, amikor a nyugati kollégát kiküldik Bulgáriába pár hétre, nyugati fizetéssel, hogy mondjuk tartson képzést, csináljon tapasztalatmegosztást.
Korábban Kelet-Európában sose járt angolok ámultan mondták, sose éltek még ilyen jól, mint Szófiában: egész este ettek-ittak, s még így is csak annyit költöttek, mint otthon egy gyorsbüfében.
S a fő szám a sör: egy korsó sör otthoni árából öt korsó, fantasztikus!
Rosszkedvűen mentek haza Staffordshire-be, ahol az ember kénytelen számolni a pénzét a kocsmában, mert különben nem marad lakbérre. Minek mennek ezek a bolgárok Angliába, ahol drága a sör, s még az időjárás is szar?!
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
