Alekszandr Vućić szerb elnök szombaton bejelentette, hogy Horvátország nem megbízható partner, ezért Magyarország felé épít ki kőolajinfrastruktúrát. A vita hátterében az áll, hogy Horvátország az uniós szankciókra hivatkozva nem hajlandó átengedni területén az orosz olajat. Szerbiának egyelőre nincs alternatívája. A horvátok álláspontja mögött gazdasági versengést is sejteni lehet.
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök csütörtökön arról beszélt, hogy ha “Szerbia valóban uniós perspektívát akar, akkor nem ülhet egyszerre két lovon”.
Horvátország nehezményezi, hogy Szerbia kettős kommunikációt folytat az oroszellenes szankciók kapcsán.
Közben az EU megállapodott a nyolcadik szankciós csomagról, amelyben ársapkát vetettek ki az orosz kőolajra. Az Európai Bizottság eredetileg azt javasolta, hogy a nyugat-balkáni országok felmentést kapjanak ez alól, de végül olyan egyezség született, hogy erre nem kerül sor, mert “más forrásokból is fedezni tudják olajigényüket”.
Ezzel kvázi kereskedelmi tilalom alá esik az eddig az 1979-ben még Jugoszláviában megépített JANAF kőolajvezetéken szállított orosz kőolaj. Zágráb az orosz szankciók melletti kiállásként emlegeti a lépést, ugyanakkor a sorok között más is kiolvasható.
“Szerbia megkaphatja az össze olajat, amire szüksége van – kivéve az oroszt”
jelentette ki nemes egyszerűséggel Plenkovic. Egy másik mondata azonban sokkal beszédesebb volt:
“Ha a gazdaságuk térdre kényszerülne, ha a polgároknak nem lenne üzemanyaguk, az más kérdés lenne. De hogy Szerbiának olcsóbb olaja lenne, mi pedig… mi vagyunk? Hasznos hülyék?”
fogalmazott. Ebből pedig némi gazdasági versengés is sejthető a háttérben.
Horvátország “ellenséges magatartása”
Szerbia elítélte a szerb olajimportra vonatkozó uniós tilalmat, és nyíltan Horvátországot vádolta meg a döntéssel.
Ana Brnabic szerb miniszterelnök ezzel kapcsolatban korábban úgy nyilatkozott, hogy Szerbia kőolajimportjának 50 százalékát a JANAF csőveezeték biztosítja, és mivel nincs más alternatívája, már most is 20 százalékkal többet kell fizetni az energiahordozóért. Majd kiemelte:
“A JANAF-ot a volt Jugoszláviában, Szerbia és polgária építették fel, és most ellenünk használják fel. Ez a döntés mindent megváltoztat”
fogalmazott, azzal érvelve, hogy nem az orosz szankciókról van szó valójában, hanem Horvátország “ellenséges fellépéséről”.
Valószínű, hogy az európai és a horvát perspektíva is ott szerepel az okok között. Szerbiát azért büntetik, mert nem hajlandó teljes mértékben Brüsszel politikájához igazodni.
Mi a válasz?
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Szerbia két év alatt 128 kilométeres kőolajvezetéket építene ki Újvidéktől a magyarországi Algyőig, amivel rácsatlakozna a Barátság kőolajvezetékre. Ezzel urali orosz fekete aranyhoz jutna hozzá.
Horvátország nem megbízható partner, Magyarország felé építünk kőolajvezetéket
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
