Olyan bonyolult és összetett válságban van a világ, amelyhez hasonlót a II. világháború óta nem látott, emiatt az ENSZ annak a fontossági sorrendnek a szem előtt tartásával, amely alapján eddig dolgozott, nem fogja tudni megváltoztatni a világ dolgainak alakulását, tehát e sorrend komoly átgondolására van szükség – jelentette ki az ENSZ Közgyűlésének magyar elnöke a közmédiának adott interjúban.
Az ENSZ Közgyűlésének magyar elnöke – youtube
Olyan bonyolult és összetett válságban van a világ, amelyhez hasonlót a II. világháború óta nem látott, emiatt az ENSZ annak a fontossági sorrendnek a szem előtt tartásával, amely alapján eddig dolgozott, nem fogja tudni megváltoztatni a világ dolgainak alakulását, tehát e sorrend komoly átgondolására van szükség – jelentette ki az ENSZ Közgyűlésének magyar elnöke a közmédiának adott interjúban.
A világ vezetői vízválasztónak látják a jelen időszakot – számolt tapasztalatairól Kőrösi Csaba, aki szeptember 12-én vette át az ENSZ egyik vezető testületének irányítását. Ennek az új fejezetnek „nem igazán jók a paraméterei” a benne lévő válságok súlyossága, összetettsége, következményei, a problémákra adott nemzeti válaszok miatt, beleértve ebbe a háborúkat és a nukleáris fegyverekkel való fenyegetést is – mondta, és hozzátette: egy új „létezési közeg” alakult ki a világ országai számára, ezért meg kell találni a közös válaszokat, legalább a legsúlyosabb kérdésekre.
Kőrösi Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy mint minden nagy szervezetben, az ENSZ-ben is megvan annak a veszélye, hogy miután elhangzottak a nagy beszédek, minden az addig megszokott módon megy tovább. Jelenlegi legfontosabb feladatának nevezte, hogy végigjárja az ENSZ hat nagy főbiztosságának nyitó tanácskozásait, és felhívja a figyelmüket arra, hogy változtatni kell az eddigi működési módszeren, mert azzal a jelenlegi válságból nem lehet kijutni.
Biztatónak mondta viszont, hogy eddig kivétel nélkül mindenki támogatásáról biztosította őt a közgyűlési elnöki program megvalósításában.
A világban jelenleg zajló körülbelül 30 fegyveres konfliktus között kétségtelenül a legsúlyosabb az ukrajnai háború, amely csak az élelmiszerbiztonsági vonatkozását tekintve 1,2 milliárd ember élelmiszer-ellátására van befolyással – mutatott rá egy közelmúltban készült ENSZ-felmérés alapján a magyar diplomata.
Ismét elmondta, hogy ez a háború szembe megy a nemzetközi joggal, ellentétes az ENSZ Alapokmányával, már kirobbannia sem lett volna szabad, és nagyon sürgősen meg kell állítani.
Hangsúlyozta, hogy most egyszerre kell a jelen válságainak kezelésén és az átmeneten dolgozni, az egyiken az múlik, hogy miként éli túl a világ a következő 1-2 évet, a másikon pedig az, hogy miként lehet a jelen és a jövő generációk számára is elfogadható életet teremteni.
A fenntartható világ megteremtésére való törekvés békét feltételez, de ha egy társadalom hétköznapjait háború tölti ki, akkor a cél az összes érintett társadalomban a túlélésre szorítkozik – mutatott rá.
Kőrösi Csaba kiemelte, hogy a fenntarthatóság mint szempont átmentileg háttérbe szorult, hiszen amikor az energiahordozókat fegyverként kezdik használni, akkor nem az a lényeg, hogy mennyi szén-dioxidot fog kibocsátani egy adott ország vagy térség az energiafelhasználásával, hanem hogy legyen energiaforrás. Ezért idén a tavalyihoz képest is romlani fog a helyzet a klímavédelmet tekintve, holott már régen jelentős előrelépésre lett volna szükség a klímavédelemben, csakhogy a háborús logika mindent megfordított – fejtette ki az ENSZ Közgyűlésének magyar elnöke a közmédiának adott interjúban.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
