�bredeznek a n�metek – igaz, egyel�re csak kevesek
Németország Lubmin nevű városában a múlt vasárnap több ezren követelték az Oroszország elleni szankciók föloldását, az Ukrajnába irányuló német fegyverszállítások leállítását és az Északi Áramlat 2 gázvezeték megnyitását. A tüntetők ekkor még nem tudhatták, hogy néhány nap múlva fölrobbantják az Északi Áramlat mindkét vezetékét. A lubmini tüntetők, mint legfőbb haszonélvezőt, Amerikát tették felelőssé az Oroszországra elrendelt szankciókért, s egyben követelték a Németországot még mindig megszállva tartó amerikai hadsereg távozását. Björn Höcke, az AfD vezető politikusa szintén úgy véli, hogy Washington áll a szabotázsakció mögött.
A Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartománybeli Lubmin kisvárosban a múlt vasárnap lezajlott tiltakozásról a Ruptly orosz videós hírügynökség készítette képeken láthattuk, hogy a tüntetők olyan föliratokkal ellátott transzparenseket emeltek magasba, amilyeneket a második világháború után módszeresen megfélemlített és agymosott németek eddig nem nagyon mertek. Közülük fölemlítünk néhányat:
Nem kell LNG (cseppfolyósított földgáz – H. J.) az 1. számú gazemberállamtól, az USA-tól!!
„Nem a népnek kell félnie a kormánytól, hanem a kormánynak a néptől” (Idézet a V mint vérbosszú című filmből)
Apró betűkkel a plakát bal szélén felülről lefelé: Souveränität! (szuverenitást!), míg a jobb szélén: Ami go home! (Amcsi, menj haza!)
Björn Höcke (50), a migrációt ellenző Alternatíva Németországnak (AfD) párt egyik erős embere tegnap a közösségi oldalán fejtette ki véleményét az Északi Áramlat 1 és 2 csővezeték ellen néhány nappal ezelőtt elkövetett szabotázsról. Amint a fentebb említett lubmini tüntetők, most már a vezető német politikusok egy része is kezdi fölismerni, hogy az ukrajnai háború, s a vele kapcsolatos Oroszország-ellenes európai szankciók leginkább az USA malmára hajtják a vizet, illetve előidézik Németország és a többi EU-s ország gazdasági recesszióját, az állampolgárok elszegényedését.
A legutóbbi hírek nagyon nyugtalanítóak számomra: szivárog az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázcsővezeték, aminek következtében nagy mennyiségű gáz kerül a tengerbe. Minden arra utal, hogy szabotázs történt. Mindenesetre a Dániából és Svédországból származó szeizmológiai adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a csővezetékek közelében erős robbanások voltak. A szakemberek abban egyetértenek, hogy megfelelő speciális felszerelés nélkül azonban aligha lehetett volna ilyen szabotázsakciót végrehajtani.
Amikor már a szankció feloldása sem segítene
Németország, mint az orosz gázszállítások hagyományos tranzitállama a mostani szabotázsakció egyik legfőbb áldozata. Mivel bizonytalan, hogy mennyi ideig tart a csővezetékek szakszerű kijavítása, a szövetségi kormány kénytelen lesz cselekedni. Még ha a közlekedési jelzőlámpás kormánykoalíció (Ampelkoalition = a piros Németország Szociáldemokrata Pártja, a sárga Szabaddemokrata Párt és a zöld Szövetség ’90/Zöldek – H. J.) minden várakozással ellentétben arra a felismerésre jutna, hogy vissza lehetne térni az olcsóbb orosz gázra, ez az alternatíva (a csővezetékek felrobbantásával – H. J.) most le lett söpörve az asztalról.
A német energetikai infrastruktúra elleni támadás a lakosságra egyelőre nem érezteti a hatását. Természetesen azok az országok járnak jól, amelyek (a Berlin által is bojkottált orosz helyettesítésére – H. J.) gázszállításokat kínáltak Németországnak. Norvégia hamarosan megnyitja a Balti-gázvezetéket (amelyet szeptember 27-én már fölavattak a lengyelországi Budnóban – H. J.), de Olaf Scholz kancellár azonban nem ígérte a szállítási mennyiség növelését. Az Egyesült Államok viszont már régóta unszol minket, hogy ellátná Németországot cseppfolyósított gázzal. Így aztán további áremelkedésekre is lehet számítani – hiszen a legfontosabb vetélytárs kiesett a versenyből, Németországot pedig háttal a falhoz szorították.
Hírdetés
„Nem a népnek kell félnie a kormánytól, hanem a kormánynak a néptől” (Idézet a V mint vérbosszú című filmből)
Amerikai–lengyel tengeri hadgyakorlat volt a térségben
Óvatosnak kell lenni, amikor a szabotőrkeresés során történt eseményeket ok-okozati összefüggésbe hozzuk, amiképpen tette ezt tegnap Radek Sikorski egykori lengyel védelmi miniszter azzal, hogy köszönetet mondott az USA-nak a gázszivárgásért. Néhány nappal ezelőtt azonban valóban tartózkodott egy amerikai flottilla a térségben, hogy Lengyelországgal közös NATO-hadgyakorlatot hajtson végre. Az amerikai haditengerészet ezt a tényt nem is titkolta. Ráadásul hónapokkal ezelőtt Joe Biden elnök homályos célzásokat (amelyek nem is voltak olyan homályosak – H. J.) tett arra vonatkozólag, hogy véget vetnek az Északi Áramlat 2 gázvezetéknek, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát. A sajtó azonban egy ukrán támadásról lehetőségét is emlegeti, amelynek célja, hogy Kijev bosszút álljon Oroszországon.
A leghitványabb közvetett hadviselés
Akár Moszkva, akár Berlin megkárosítása volt a cél, a szabotázsnak a német infrastruktúrára gyakorolt hatása továbbra is óriási lesz. A befolyásolás lehetősége nélkül Németországot most még annál is jobban belekényszerítették a háborúba, mint amennyire a zöld háborús uszítóknak már eddig is elérték.
Nem ez az első eset, hogy egy országot külpolitikai cselekvéssel kényszerítenek, anélkül, hogy maga az elkövető kiléte ismertté válna. A külföldi kormányok döntéseit a lakosság nehéz helyzetének előidézésével történő befolyásolás valószínűleg a közvetett hadviselés egyik leghitványabb változata – írja Fb-oldalán Björn Höcke.
Ha kiderül, amit már most is tudunk
Höcke az Fb-bejegyzése illusztrációjaként Radek Sikorski lengyel EP-képviselő, védelmi miniszter Twitter-üzenetét is kitette, amelyhez a következő német nyelvű megjegyzést írta:
Mit szólunk majd ahhoz, ha kiderül, hogy az USA áll (a csővezeték-robbantás) mögött?
Még a berlini holokausztemlékművet is bírálni merészelte
Björn Höcke (50), az Alternatíva Németországért (AfD) politikusa, Türingia szövetségi tartományban az elnöke, a Türingiai Tartományi Gyűlésben (Thüringer Landtag) a pártfrakció vezetője. Apai nagyszüleit 1945-ben Kelet-Poroszországból kiűzték (pontosabban, az életüket mentve elmenekültek a gyilkolászó oroszok és lengyelek elől – H. J.), s már csak ez a tény is eleve meghatározza Höcke politikai munkáját. Nős, négy gyermek édesapja.
A német balliberális sajtó (Németországban szinte csak ilyen van) Björn Höckét rendszeresen fasisztának, nácinak, rasszistának és antiszemitának nevezi. Höcke 2018-ban követelte a zsidó holokauszttal kapcsolatos emlékezet átértékelését, mire a zsidók és a német „gutmenschek” fölháborodása nyomán ki akarták zárni a pártból, amire végül aztán nem került sor. A Berlin történelmi szívében, a Brandenburgi kapu közvetlen közelében, összesen 2711 darab, különböző méretű betontömbből, 19 ezer négyzetméteres területen fölépített holokausztemlékművet pedig ízléstelennek, megalománnak és a német népet megszégyenítőnek nevezte. Pedig az emlékmű nem is megalomán.
