84 éve, 1938. szeptember 29-én írta alá Münchenben azt a többoldalú nemzetközi megállapodást Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország, amelynek következménye Csehszlovákia felosztása lett.
Hitler Ausztria 1938 márciusi megszállása, az Anschluss révén bekerítette Csehszlovákiát. A vezér azonban szemet vetett Csehszlovákia németlakta területeire, a Szudéta-vidékre is, és már áprilisban kiadta az ország megszállásának titkos tervét, a Fall Grünt.
Csehszlovákia számított a francia kormány segítségére, hiszen szövetségi szerződés kötötte a két országot egymáshoz, azonban az Éduard Daladier vezette Franciaország sem politikailag, sem katonailag nem volt felkészülve a háborúra.
Sztálin jelezte, hajlandó együttműködni Franciaországgal és Nagy-Britanniával, de egyedül is kész segítséget nyújtani Csehszlovákiának. Erre az ajánlatra azonban sem a csehek, sem a nyugatiak nem reagáltak.
Hitler és Chamberlain találkozója szeptember közepén (Kép forrása: Wikipédia/ Bundesarchiv, Bild 183-H12478 / CC-BY-SA 3.0)
Hitler egyre tüzesebb hangú beszédeiben a Csehszlovákiában élő 3 millió német kisebbség jogfosztottságról szónokolt, és követelte Németországgal való egyesülésüket. Anglia és Franciaország azon igyekeztek, hogy bármi áron elkerüljék a katonai konfrontációt Németországgal.
Szeptember közepén Neville Chamberlain, brit kormányfő Hitlerhez utazott Berchtesgadenbe, hogy személyesen beszélje meg vele a kialakult politikai helyzetet. Hitler beleegyezett, hogy nem tesz semmilyen katonai lépést előzetes tárgyalások nélkül, Chamberlain pedig kijelentette, hogy „a békés megoldás érdekében elvben elismerem Szudétaföldnek Csehszlovákiától való elszakadását az önrendelkezés alapján”.
Daladier francia miniszterelnök helybenhagyta brit kollégája tárgyalási eredményeit. Már csak az volt hátra, hogy megfogalmazzák ultimátumukat, amely utasítja Csehszlovákiát, hogy minden olyan területet, ahol a szudétanémetek aránya a lakosság felénél nagyobb, adjon át a náci Németországnak. Csehszlovákia diplomáciai nyomás hatására szeptember 20-án elfogadta a tervet.
Pár nap múlva a nyugatnak azzal kellett szembesülnie, hogy Hitler már nem elégszik meg az addigi engedményekkel és ultimátumban követelte, hogy a csehek 28-áig ürítsék ki a Szudéta-vidéket, és a magyar, valamint a lengyel területi igényeket is elégítsék ki. Az utolsó pillanatban, hogy elkerüljék a háborút, Chamberlain négyoldalú tárgyalást javasolt.
Neville Chamberlain, Édouard Daladier, Adolf Hitler, Benito Mussolini és Galeazzo Ciano Münchenben (Kép forrása: Wikipédia/Bundesarchiv, Bild 183-R69173 / CC-BY-SA 3.0)
Hitler beleegyezett, és szeptember 29-én Hitler, Chamberlain, Daladier és az olasz diktátor Benito Mussolini Münchenben találkozott. Ekkor, már a hajnali órákban került sor a hírhedt müncheni egyezmény aláírására, mely Csehszlovákiát kiszolgáltatta a náci Németországnak.
Chamberlain Angliába hazatérve a következő szavakkal üdvözölte az egybegyűlteket: „Hosszú időre szóló, becsületes békét hoztam Angliának.” 1939 tavaszán Németország felrúgva a müncheni egyezményt megszállta Csehszlovákia maradék területét, majd Lengyelország lerohanásával kirobbantotta a II. világháborút.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
