Zajlanak a találgatások az Északi Áramlat három ága ellen elkövetett szabotázsokkal kapcsolatban. Egyesek Oroszországot vádolják, mások az USA-nak hálálkodnak. Nehéz kiigazodni a helyzeten, tény azonban, hogy új szintre emelkedett az Oroszország és Nyugat közötti energiaháború, és Európa semmi jóra nem számíthat.
Az elmúlt néhány hónapban dráma változásokon ment át a nyugati narratíva. Először Európa gazdasága elleni orosz támadásként tálalták az orosz gázszállítások szűkítését. Ezzel párhuzamosan azt állította a mainstream sajtó, hogy nincs is szükség az orosz gázra.
Mikor kiderült, hogy Európa energiaellátása súlyos veszélyben van, megint Oroszország volt a felelős annak a gáznak a nem szállításáért, amire Európa állítólag nem is tart igényt. Ma azt olvashatjuk minden nyugati fórumon, hogy Európa felkészült a télre az orosz gáz nélkül is, a szankciók működnek, Oroszország jövőre recesszióba süllyed, Európa pedig nem.
Az emberek joggal érzik úgy, hogy meg akarják vezetni őket. Épp ezért érdemes lehet megnézni néhány forgatókönyvet arról, kinek mekkora érdeke fűződhetett az Északi Áramlat 1 és 2 szabotálásához. Nem igazán azért, hogy eldöntsük, ki felelős a történtekért, inkább csak azért, hogy kapjunk egy hozzávetőleges képet az egymásnak feszülő érdekekről és a játszma jellegéről.
Oroszország
Ami miatt gyanús: Nem alaptalan az a feltételezés, hogy Moszkva fel akarja verni az energiaárakat. Az orosz-ukrán háború egyik különös velejárója, hogy kevesebb leszállított mennyiségek mellett is rekordnagyságú bevételre tett szert Oroszország. Az elmúlt időszakban pedig csökkent a gáz ára. Az is igaz, hogy egyik sem üzemelt a két Északi Áramlat vezetékből, így ha az oroszok követtek el “önmerényletet”, per pillanat nem volt vesztenivalójuk.
Ami miatt kétséges a vád: Ugyanakkor az Északi Áramlat 1 és 2 sokmilliárd eurójába került Oroszországnak, a 2-es korridor pedig még csak el sem kezdte visszatermelni a belefektetett 11 milliárd eurót. Az sem mellékes, hogy ezek a vezetékek közvetlenül szállítottak gázt Oroszországból Németországba, orosz bevételeket biztosíthattak volna a jövőben Lengyelország és Ukrajna megkerülésével.
Fontos részlet, hogy az orosz inváziós hadműveletek Ukrajnában már az ukrán energetikai infrastruktúrát is célozzák, Moszkva pedig épp most tervezi szankcionálni az ukrán Naftogazt – értsd: elzárni az Ukrajnán keresztül menő gázvezetéket.
Illetve, Oroszországnak már csak annyiból érdemes lett volna a vezetékeket békén hagynia, hogy fenntartsa a Németországban tízezreket megmozgató demonstrációkat, amelyeken az Északi Áramlat 2 beindítását és az oroszellenes szankciók eltörlését követelték az emberek. A követelések fele a szabotázzsal értelmét vesztette.
Ukrajna
Ami miatt gyanús: Az ukránoknak alapvető érdeke gyengíteni a megszálló ellenség hátországát. Ráadásul, a Balti-tenger alatti gázvezetékek sérülésével az Ukrajnán keresztüli szállítás felértékelődött, amit Kijev legalább arra felhasználhat, hogy több tranzitdíjat sajtoljon ki Moszkvából, vagy elodázza az ukrán gázcsapok elzárását, amit a Kreml a minap lengetett be. Szintén gyanús elem, hogy az ukránok egy másik vezeték esetében már fenyegetőztek alig burkoltan merénylettel.
Épp a Magyarország ellátásában is részt vállaló Testvériség korridor esetében nyilatkozták egy alkalommal úgy, “hogy adott esetben még történhet valami” a vezetékkel.
Ami miatt gyenge lábakon áll a vád: Kevésbé valószínű, hogy Ukrajna képes lenne egy ilyen tengeri műveletre 60-70 méterrel a vízfelszín alatt. Még kevésbé valószínű, hogy erről az USA-val nem egyeztetett volna. Persze, elvileg Ukrajna saját erőből olyan ellentámadásra és ellenállásra sem lenne képes, mint amit az oroszokkal szemben az elmúlt hetekben tanúsított…
Egyesült Államok
Ami miatt gyanús: Megvannak a szükséges eszközei, megvan a stratégiai indok (Németország és Oroszország elválasztása), megvan a politikai indok (Ukrajna támogatása), és volt alkalma is. Nem mellesleg, az Egyesült Államok számára is jól jön a magasabb gázár – energiaválság nélkül még évekig, talán évtizedekig nem lett volna versenyképes az amerikai LNG.
Egyébiránt a volt lengyel külügyminiszter, Radek Sikorski a Twitteren különösebb gond nélkül köszönetet mondott az USA-nak azért, ami az Északi Áramlat vezetékéivel történt.
Ami miatt kétséges a vád: A valódi kérdés az, hogy Washington tényleg hajlandó-e ennyire kiélezni az energetikai háborút, és ennyire saját szövetségeseinek érdekei ellen lépni. És ha igen, fenyegeti-e nemzetközi botrány veszélye. Az elmúlt hónapok után nyilvánvaló, hogy ezekre nem lehet egyértelmű nemmel felelni. …
Lengyelország
Ami miatt gyanús: A lengyelek legalább annyira akarják az orosz verséget, mint az Ukránok – ha nem jobban. Ráadásul a lengyelek alig titkoltan a német gazdaság gyengülésében is érdekeltek. És, a vezetékek elleni szabotázsakció akkor történt, mikor épp átadták az Európa energiaellátásában mérföldkövet jelentő norvég-lengyel gázvezetéket.
Ami miatt gyenge a vád: Semmi sem utal arra, hogy közvetlen, rövidtávú érdeke fűződött volna a lengyeleknek egy ilyen lépéshez, tekintve a lebukással járó következmények kockázatait. Persze megtehették, de ha így is volt, előbb biztosan kikérték Washington véleményét az ötletről…
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
