Az exit pollok alapján hiába fenyegetőzött Brüsszel, az olasz baloldal megbukott, ugyanis a jobboldal óriási fölénnyel nyerte meg a választást.
Giorgia Meloni leadja szavazatát 2022. szeptember 25-én Rómában – origo/AFP/Andreas Solaro
Az exit pollok alapján hiába fenyegetőzött Brüsszel, az olasz baloldal megbukott, ugyanis a jobboldal óriási fölénnyel nyerte meg a választást.
Vasárnap reggel héttől este tizenegy óráig adhatták le szavazataikat Olaszországban a második világháborútól számított tizenkilencedik törvényhozás és a hatvannyolcadik kormány megválasztására, amelyen két nagy koalíció, a Giorgia Meloni vezette jobbközép és az Enrico Letta vezette balközép versenyzett egymással.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az utolsó napokban óriási felháborodást keltett Olaszországban, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megpróbálta megzsarolni az olasz választókat, arra utalva, hogy ha Meloniék nyernek, vizsgálat indulhat Olaszország ellen.
A miniszterelnök Giorgia Meloni lehet, miután az Olasz Testvérek (FdI) a szavazatok 22-26 százalékát szerezve első helyen végeztek.
Az olasz közszolgálati televzió, a Rai1 be is jelentette a jobboldal győzelmét, a választási elemző műsor hátterében a „Meloni és a jobbközép győzött” felirat olvasható.
Az este tizenegy órás urnazárást a pártok székházaikban és a választásokra felállított sajtóközpontokban várják. Mintegy négyszáz olasz és külföldi újságíró akkreditáltatta magát a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI) választási központjába, amelyet egy római szállodában alakítottak ki. Jóval éjfél után várhatók a politikusok első nyilatkozatai, a végleges eredményeket a belügyminisztérium legkorábban kedden közli.
Az exit poll szerint a 400 fős olasz képviselőházban a jobboldal 227-257 helyet szerez, míg a baloldal mindössze 79-98-at, A 200 fős Szenátusban 111-131 jobboldali képviselő lesz és mindössze 33-53 baloldali.
Első lépésben a parlament alakul meg: az első ülést október 13-ra tűzték ki, amikor megkezdődik a felső- és az alsóház elnökének megválasztása. Utóbbi akár néhány napot is igénybe vehet.
A kormányalakítás ezt követően, tehát október második felében indul. Az államfő először konzultál a frakció- és pártvezetőkkel. Az államfő a győztes párt vagy koalíció vezetőjét bízza meg kormányalakítással, ha annak biztosnak látszik a többsége. Ha nem adott a biztos többség, akkor a konzultáció elhúzódhat.
Mivel 1919 óta most először tartottak választást ősszel, az államfő és a pártok is a minél gyorsabb kormányalakításban érdekeltek, hiszen sürget az energiaválság kezelése és a jövő évi költségvetési csomag összeállítása, valamint Róma nemzetközi feladatainak teljesítése.
Számítások szerint az új kormány legkorábban október utolsó napjaiban, november elején teheti le esküjét.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
