Hogyan lehet kisebbségből kormányozni? Kinek a kezében van az előrehozott parlamenti választás lehetősége? Milyen, a kisebbségeket érintő törvények születtek vagy vannak készülőben? Többek közt ezekről a kérdésekről beszélgettünk az Új Szó-stúdió legfrissebb adásában Gyimesi Györggyel, a kormányzó OĽaNO parlamenti képviselőjével és Mózes Szabolccsal, a Szövetség alelnökével.
Az Új Szó-stúdió politikai vitaműsor pénteken este kezdte meg az újabb évadát. A műsorban Gyimesi arra reagálva, hogy a törvényhozás szerdán nem tudta megnyitni a rendes ülését, mivel ezt nem támogatta a kormányból távozott SaS, elmondta, szerinte a koalíció a történtek ellenére működni fog. Úgy látja, mindez annak ellenére lehet így, hogy a megmaradt kormánypártoknak a parlamentben csak hetven-egynéhány szavazata van, a 150 fős testületben pedig a biztos többséghez 76 mandátum kell. Arra a kérdésre, ki lesz az a néhány képviselő, akire a kormány támaszkodhat, úgy válaszolt, abban bízik, a független vagy ellenzéki képviselők közül mindig akad majd néhány, akiknek az adott törvényjavaslat tetszeni fog és hajlandó is azt megszavazni. „Az egyes törvényekhez meg kell találni az ad hoc támogatást” – mondta, de nem tudta pontosítani, mely ellenzéki vagy független képviselők nyitottak a kormány támogatására. Ahogy azt sem tudta kizárni, hogy a fasiszta vagy a szélsőjobboldali párt listáján bejutott politikusok szavazataira lesznek-e utalva.
Mózes erre reagálva arról beszélt, a koalíciónak mindössze két lehetőség áll rendelkezésére, ha biztosítani akarja a többségét a parlamentben. Szerinte a kormány első lehetőségként az SaS-es képviselők szavazatára számíthatna, de ha ez a párt továbbra is támogatná a koalíció javaslatait, akkor nem lett volna értelme, hogy kilépjen belőle. „A másik opció pedig az, hogy a fasiszta párt listáján bekerült képviselők fogják támogatni bő egy éven keresztül ezt a kormányt” – utalt a Szövetség alelnöke a szélsőjobboldali ĽSNS listáján parlamentbe jutott politikusokra, akik később kiléptek ebből a frakcióból. Mózes szerint azzal, hogy az említett csoport a parlamenti választás előtt együttműködött a fasisztákkal, „diszkvalifikálta magát”.
Mózes arról is beszélt, pártjában szinte mindenki egyetért azzal, hogy előrehozott parlamenti választásra van szükség. „Káosz alakult ki és bizonytalanság van. Az a legjobb megoldás, ha érkezik egy olyan kormányzat, amely erős mandátummal rendelkezik” – jelentette ki. Ezzel kapcsolatban Gyimesi arra emlékeztetett, a jelen jogállás szerint nem lehet minden további nélkül előrehozott választást kiírni. „Először módosítani kell az alkotmányt, hogy az lehetőséget adjon a képviselőknek arra, kilencven szavazattal, vagyis alkotmányos többséggel lerövidítsék az adott választási időszakot” – magyarázta, és hozzátette, terítéken is van egy ilyen, egyébként kormánypárti javaslat. Ennek az elfogadásához azonban a most ellenzékbe vonult SaS-es képviselők szavazatára is szükség van. „Ha ezt az SaS megszavazza, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy ez a két hónapos cirkusz csak arról szólt, hogy ők előrehozott választást szeretnének” – véli a képviselő, miközben arra utalt, az SaS nyáron két hónap türelmi időt adott arra, hogy a koalícióban maradásukról megállapodjanak a többi kormánypárttal. „A mi 47 képviselőnk ahhoz kevés, hogy ezt megállítsa” – tette hozzá Gyimesi az előrehozott parlamenti választás témájához.
A szlovákiai kisebbségeket érintő törvényjavaslatokról vagy jogszabály-módosításokról szólva a képviselő elismerte, az előző parlamenti ülések alkalmával egy hiba is történt. A sajtótörvény azon passzusáról van szó, amelyet a korábbi igyekezetek ellenére nem úgy módosítottak, hogy mentesítse a kisebbségi nyelvű regionális televíziókat a szlovák feliratozás kötelezettsége alól. Gyimesi arról beszélt, úgy tudta, a kérdéses paragrafus kikerült a javaslatból, ezért megszavazta azt, miközben az indítvány mégis tartalmazta a rendelkezést. „Arra nyilvános ígéretet tudok adni, ha határozatképes lesz a parlament, akkor ezt a kérdést meg fogom nyitni a frakciónkon belül” – jelentette ki a képviselő. Mózes a kérdéses rendelkezés kapcsán arról beszélt, szerinte az ilyen hibák mutatják meg, hogy mi a különbség, ha egy teljes szervezettséggel rendelkező nemzetiségi párt van a parlamentben és aközött, ha csak egy-két magyar képviselő ül a törvényhozásban. Szerinte ugyanis egy teljes párt a szakmai háttere, háttérintézményei révén jobban oda tud az ilyen hibák elkerülésére figyelni. „Az egy szem képviselő nem olvashat mindent végig, nem tudhatja, hogy melyik paragrafusban, hol akarják átverni a szlovákiai magyarokat, de ha ott áll egy magyar párt vagy frakció, attól jogosan várható el, hogy ezekre a dolgokra sokkal jobban odafigyeljen” – magyarázta Mózes.A kisebbségek jogállásról szóló törvény tervezetével kapcsolatban Gyimesi elmondta, a korábbi külügyminiszter, Ivan Korčok (SaS-jelölt) blokkolta azt. Ezért mihamarabb egyeztetni szeretne a javaslatról az új tárcavezetővel, Rastislav Káčerrel. Arra is emlékeztetett, hogy a kormányprogramban is szerepel egy ilyen jogszabály elfogadása. „Ha ez nem sikerül, akkor ez egy sikertelen kormányzás volt” – tette hozzá azzal, ha a kérdéses javaslat az OĽaNO frakciójában akadna meg, akkor ő kilép a képviselői csoportból.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
