Elsők között nyílt meg Komáromban a Regionális Mentorközpont Pedagógusoknak elnevezésű intézmény. Célja a tervezett alapiskolai reform elősegítése. Az egyetlen ilyen jellegű dél-szlovákiai intézmény átadóját szeptember 7-én, az Újvár „Lőporos” termében tartották.
Az oktatási tárca kezdeményezésére három év alatt országszerte összesen 40 mentorközpont létesül, amelyek közül 16 már ebben a tanévben megkezdi működését, tájékoztatott Urbán Péter, a vonatkozó programot az oktatási tárca égisze alatt kidolgozó csoport vezetője. Hangsúlyozta, a mentorálás nagyon hatékony módja a tanári munka megsegítésének, ami előfeltétele szakmai fejlődésüknek. Azáltal pedig a tanulók tanulási kedvén és teljesítményén is javíthatnak, hiszen a legfontosabb cél a tanulás folyamatának tehermentesítése.
A mentorközpont-hálózatnak regionálisnak kell lennie, hogy a helyi problémákat és igényeket gyakorló pedagógusként jól ismerő mentorok a saját tapasztalataik alapján segítsék kollégáikat, rugalmasan reagálva a változásokra.
A helyi Innovatív Oktatásért Intézet partnerségével létrejött komáromi intézményben tíz mentornak szegődött gyakorló pedagógus segíti majd a kollégák munkáját Berta Tünde vezetésével.
Az elsők között, de egyetlenként Dél-Szlovákiában
Ha Komáromból senki sem pályázik egy ilyen mentorközpont létrehozására, akkor a térség le fog maradni, vázolta az előzményeket Berta Tünde, aki az Innovatív Oktatásért Intézet igazgatója is. Hiszi és vallja, hogy a változást el kell juttatni az iskolákba, ezért vállalta az újabb kihívást.
– Nekünk magunknak kell úgy formálni az oktatást, hogy az a régió számára gyümölcsöző legyen – mondta és hozzátette még, az általuk nyújtott segítség mindig személyre szóló és konkrét helyszínhez kapcsolódó lesz.
Főleg a következő témákra akarnak összpontosítani: inklúzió, digitalizáció, a diákok teljesítményének értékelése, miközben a felmerülő igények alapján majd hangsúlyt helyeznek az iskolák és fenntartók, illetve további intézmények közötti hálózatépítésre is.
Berta Tünde szerint a mentorálás elsősorban a kezdő pedagógusok számára lehet hasznos.
– A felettébb kívánatos változás érdekében a mentoráláson kívül workshopokkal, szakmai előadásokkal, továbbképzésekkel, hálózatépítéssel szeretnénk támogatni a pedagógusokat a változás és a folyamatos fejlődés útján. Nem centralizált, szigorúan helyhez kötött mentorálásról van szó, a workshopokat, előadásokat el tudjuk vinni az egyes helyszínekre. A tanárok saját igényeik szerint választhatnak közülük – fogalmazott.
A komáromi központ a jelentkezők közül szakmai szempontok alapján kiválasztott, 10 magyar és magyarul is tudó szlovák mentor bevonásával kívánja biztosítani a célok teljesülését. Ők a régió különböző típusú, magyar és szlovák tannyelvű iskoláiból érkeztek, és részmunkaidőben dolgoznak majd a mentorközpontban.
Lényeges, hogy a munkát szakmai téren már bizonyított, a kollégáik által is megbecsült, s a helyi viszonyokat jól ismerő, gyakorló pedagógusok bevonásával, vidéken végezzék, ne pedig a minisztériumi íróasztalok mellett.
Mentorok egyéni motivációja
A gyakorlati képzéseket már meghirdették, amelyekre a rcpukn.iiv.sk weboldalon jelentkezhetnek az érdeklődők, de további információkat is találnak a központ működéséről és magukról a mentorokról. Szabó Csilla heti 16 órát tanít az aranyosi alapiskolában, és emellett heti 2 napon át mentorkodással foglalkozik majd. Miután felkínálták neki ezt a lehetőséget, sokáig fontolgatta, hogy van-e értelme elvállalni.
– Már sok „reformot” megéltem, de abban a formában, ahogy azokat véghez vitték, nem volt értelmük. Úgy tűnik azonban, hogy alaposan előkészítették a jelenlegi reformtervezetet, amely elsősorban nem a „papírozásról” szól, hanem a pedagógusok és a tanulók javát szolgálja. Vallom, hogy a szemléletváltás nem a minisztériumi íróasztaltól, hanem az iskolákból indul, s ez esetben erről van szó. Gyakorló pedagógusként én is gyakran éreztem, hogy szívesen kérnék segítséget valakitől, de nem az igazgatótól vagy a fenntartónktól, hanem egy segítő szándékú, független szakembertől ahhoz, hogy elszakadjak a rossz beidegződéseimtől, fejlődhessek, lelkileg feltöltődjek és elkerüljem a kiégést. Ez azért is fontos, mert készülünk a sajátos nevelési igényű gyerekek iskolarendszerbe való be- és elfogadására, amihez segítő háttérre van szükség.
Az inklúzióba azonban beletartozik a tehetséggondozás is, vagyis a tananyagot a különböző képességű gyerekekkel a maguk módján, lehetőségeik szerint kell elsajátíttatnunk, hogy valamennyien tudjanak haladni. Az oktatási reform 2026-tól valósulna meg, ebben a jelenlegi szakaszban a kívánatos szemléletváltást készítjük elő, amelyben a mentorközpontoknak fontos szerepük van.
Lánczos Andrea két éve dolgozik gyógypedagógusként és EMK-trénerként (erőszakmentes kommunikáció) egy dunaszerdahelyi iskolában.
– Már sokszor éreztem, a kiégés közel van… Nagyon fontos nekem a kollégákhoz, a diákokhoz, a szülőkhöz fűződő kapcsolat minősége. Amikor a munkám során szembesültem a rutinnal, a feszültséggel és fáradtsággal, megijedtem, holott munkámat örömmel végeztem.
Nekem fontosak a napi kis csodák, amikor a gyerekek megnyílnak, lelkesen együttműködnek velem, ám a kényszer sosem motivál. Ezért 13 évre elhagytam a klasszikus értelemben vett tanári pályát, helyette EMK-trénerként akkreditált képzésben részesítettem más pedagógusokat. A munkának ismét lett értelme, motivált engem. S ezt a lehetőséget éreztem akkor is, amikor értesültem a mentorközpont céljairól, így aztán jelentkeztem mentornak.
Már szét is osztottuk egymás között az alapiskolákat, amelyekkel folyamatosan kapcsolatban leszünk, de mindenütt szívesen segítek, ahol majd az én szakterületemen szerzett tudást igénylik a kollégák.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/37. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
