Miután hétfőn energiaminiszteri rendkívüli csúcsot hívtak össze szeptember 9-ére, kezdenek részletek kiszivárogni arról, milye javaslat kerülhet asztalra a gáz- és áramárak letörésére. Ezek az elmúlt hetekben a tavaly nyári árak 10-12-szeresére emelkedtek a tőzsdén. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy ezúttal az Európai Bizottság terve mögött már most ott lehet sejteni Németország támogatását. A kétlépcsős terv egyik része egy minimum rövid távon bevezetett árplafon. Balliberális ideológiai játszmák nélkül azonban ezt sem fogjuk megúszni, a német zöldek plafon helyett alsó-felső határt követlnek, ahol az alsó határ még mindig a tavaly nyári árak három-négyszeresét jelentené.
A Politico brüsszeli hírportál információi szerint az első lépcsőfok a földgáz és villanyáram árának rövidtávú kezelése lenne egy “vészhelyzeti beavatkozással”. Ezzel nyernének időt, hogy néhány hónap alatt új árupiaci struktúrát alakítsanak ki – ez lesz a második.
Ez utóbbi annak a rendszernek a megszüntetését vagy felfüggesztését jelentené, hogy az elektromos áram ára szorosan hozzá van kapcsolva a gázárakhoz – így az utóbbi drámai emelkedése magával ragadhatja az előbbit. Hogy erre mennyi politikai hajlandóság lesz egy vagy több hónap múlva, nagy kérdés. Az egyes tagállamok megoldási javaslatai ugyanis eltérőek.
Vannak bizonyos pozitív tapasztalatok a spanyoloknál és a portugáloknál, akik árbefagyasztással próbálkoztak. A spanyoloknál felemás eredmény született, ugyanis a piaci és befagyasztott ár közötti különbséget valakinek (az államnak) fedeznie kell. A franci atomerőművek teljesítménycsökkenése miatt azonban a spanyol adófizetők kontójára olcsóbbá tett áram elkezdett Franciaországba szivárogni.
Nem mellékes, hogy a Zöldek ugyan nincsenek az ellen, hogy határt szabjanak a durva áremelkedésnek, de azt sem akarják, hogy a kedvenc klímapolitikai céljaik ismét elvesszék versenyképességüket azzal, hogy az árak esetleg visszatérnek a tavalyi szintre. Ezért ők azt javasolják, hogy árplafon helyett alsó felső határ legyen, 100 illetve 300 euró kilowattóránkénti szintek között.
Közben megszólaltak az energiatermelésben nagy mennyiségű szenet használó lengyelek is, akik azt szeretnék elérni, hogy az EU által meghatározott emissziós kvóta árát a jelenlegi 90-100 euró/CO2 tonna helyett 30 euróra kellene mérsékelni.
Ez is életképes elképzelés, ráadásul gyorsan kivitelezhető, nem igényel mély beavatkozást. Más kérdés, hogy Brüsszelben ennek sokan nem örülnénke.
Ugyanakkor azt látni, hogy Európa megint megkésve, de Orbán Viktor magyar miniszterelnök tanácsai felé botorkál. A magyar kormányfő már áprilisban kijelentette, hogy az energiaválság mérséklését három megoldás mentén lehet elérni:
A hír hallatán a földgáz és az áram ára is csökkenni kezdett. A gáz októberi határidős jegyzései a másfél héttel ezelőtti 330-340 euróról hétfn 270 euróra, ma pedig 260 euróra csökkent. A villanyáram a prágai tőzsdén a múlt pénteken még 984 euróba került kilowattóránként, tegnap 759 eurón zártak, a német zsinóráram ára pedig 625 euróra mérséklődött. Ezek azonban még mindig nagyon magas összegek, az egy évvel ezelőtti árszintek többszörösei.
Nagy kérdés, hogy mit lépnek majd erre az oroszok, akik a kevesebb energia értékesítéséből is – paradox módon – nagyobb bevételekre tettek szert. Bár a termelési költségen nem nőttek, és elvileg Oroszország az befagyasztott európai árak esetében is jelentős bevételekre tehet szert, a geopolitikai érdekek ezt nyilván felülírják. A német alkancellár és gazdasági miniszter, Robert Habeck nyíltan kimondta, hogy nem lehet arra számítani, hogy az Északi Áramlat 1-en az orosz gáz volumene visszaáll az eredeti mennyiségre – jelenleg a kapacitás 20 százalékán működik. A gázfolyósót holnap állítják le, elvileg háromnapos karbantartási munkálatok miatt.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
