A „szabad világ vezetői”, Joe Biden elnökkel az élen egymást túllicitálva ítélték el a háború első napjaiban az orosz agressziót, nagyon helyesen. Ekkor a naivabbak még azt hihették, nem puszta képmutatás és okos propagandaeszköz csupán az üzengetés, az ígéreteknek lesz foganatja, az orosz gazdaságot elszigetelve sikerülhet megállásra kényszeríteni Moszkvát. Azóta egyértelműen kiderült, ha akadozva, nyikorogva, pöfékelve is, de az orosz hadigépezet döcög előre. Akkor márt mért ne kereskedjünk velük – gondolhatták az amerikai angyvállalatok?!
Hiába ígérte meg Joe Biden még februárban, hogy „végzetes ütést” mért az orosz gazdaságra, a néhány bevezetett szankció ellenére – betiltották például az üzemanyagok, a gyémántok és a vodka(!) importját – a két ország közti kereskedelem, ha kisebb intenzitással, de azóta is folyik. Az AP újságírói derítettek rá fényt, hogy napjainkban is milliárd dollár értékben érkezik orosz áru az amerikai piacokra. Nem is kellett hozzá különösebben bonyolult oknyomozás, hogy rájöjjenek, a háború kitörése óta eltelt fél évben 3600 orosz árut szállító hajó futott be különféle amerikai kikötőkbe. Ez a szám ugyan alig több mint fele az egy évvel korábbi, hasonló időszakra vonatkozó adatoknak (6000), de azért az, hogy
a szankciók tetőpontján havi egymilliárdos áruforgalom zajlik „a szabad világ vezető állama” és a „gonosz birodalma” között, minimum furcsa.
Gyorsan jegyezzük meg, nem arról van szó, hogy még a háború előtt köttetett szerződéseket teljesítenek – így még áprilisban, májusban is érkezett például orosz olaj az Államokba. Az egész helyzetet még alaposan megkeveri, hogy az USA ma is importál nyersolajat Kazahsztánból – orosz kikötőkön át, miközben a kazah olajtársaságok orosz nyersolajat kevernek saját, Amerikába kivitt termékükbe.
Olvassuk csak, mit nyilatkozott az amerikai külügyminisztérium szankciók koordinálásáért felelős irodájának vezetője:
Ha szankciókat vezetünk be, az megzavarhatja a globális kereskedelmi láncokat. A mi feladatunk, hogy megtaláljuk a legnagyobb hatással bíró szankciókat, miközben engedjük működni a globális kereskedelmet.”
Jaah, hogy nekik ezt lehet?! Arról nem is beszélve, hogy az összes morálmániás még az orosz turistát is kitiltaná Európából, legalább egy olyan orosz fémkereskedelemmel foglalkozó vállalat üzletel most is az USA-val és Európával is, amelyik az orosz hadsereg beszállítója – derítette ki az AP. Hogy világos legyen:
Brüsszelben és Washingtonban szemet hunynak afelett, hogy az orosz hadsereg közvetlen beszállítója üzletel európai és amerikai cégekkel.
Nem azzal van a baj, hogy a hajópadlóra vágyó amerikaiak az orosz anyaföldből kinőtt keményfából gyártott parkettával töltik meg a házaikat, azzal sem, hogy az amerikai gabona orosz műtrágya segítségével biztosít rekordhozamokat. A gond ott van, hogy miközben minden józan belátásra bíztató hangot lehurrog a nyugati mainstream és az embernek szinte már szégyellenie kell, hogy a maga részéről ragaszkodna a napi zuhanyzásához meg a húsz fokos szobahőmérséklethez, az Egyesült Államok nagy cégei bőszen üzletelnek az oroszokkal. Olyanok is, amelyek szövetségi támogatással működnek.
Nem zavarna ez senkit sem. Ha valaki az orosz hadsereg beszállítójától akar nyersfémet venni, hát tegye. De akkor ne kelljen már rosszul éreznünk magunkat azért, mert mi földgázt, meg kőolajat szeretnénk. A gazdasági realitások épp úgy kötik az amerikai fafeldolgozót, mint egy közép-európai tengertől elzárt államot. Lehet ezen lamentálni, szeretni vagy nem szeretni, de ez van. A kérdést terhelő képmutatás, ami igazán felháborító!
A teljesség igénye nélkül néhány termék, nyersanyag és áru, amelyet amerikai cégek vásárolnak Oroszországból:
Fémek és nemesfémek: alumínium, vas és acél, titánium csak néhány azokból a fémekből, amelyeknek ma Oroszország az egyik legfontosabb globális exportőre. A legtöbb amerikai nagyvállalat, ahogy a háború előtt, úgy napjainkban is bőszen vásárolja az alumíniumot az oroszoktól, igaz júniusban Washington büntetővámmal sújtott több orosz alumínium és acélterméket. Az AP vizsgálatai szerint február 24-e óta 900(!) konténerhajó mintegy 264 millió tonna fémet hozott be Oroszországból Amerikába. Ez nyilván kevesebb, mint a háború előtti mennyiség, de akkor határozzuk is meg gyorsan, hány tonna orosz alumínium behozatala elfogadható még morálisan! Apró érdekesség, hogy az olyan, szövetségi kormány által agyondotált nagyvállalatok, mint a Boeing is szeretik az olcsó nyersanyagot. A repülőgépgyártó a háború kitörése után négy hónappal, még júniusban is vásárolt be orosz alumíniumot (a vállalat illetékesei azt állítják, az még egy háború előtti deal utolsó részlete volt).
Fa: A világ második legnagyobb nyersfaexportőreként Oroszország megkerülhetetlen szereplője a globális kereskedelemnek. A Biden-kormány ugyan szintén büntetővámokkal sújtotta a behozatalt, de mindez csak arra volt jó, hogy felnyomják az amerikai piac árait. Az importőrök továbbra is eladják amerikai partnereiknek az orosz fát, mert egyszerűen nincs minőségi alternatívája – írja az AP:
Üzemanyag: Emlékezhetünk március elején az Egyesült Államok teljes embargót vetett ki az orosz olajra, földgázra és egyéb energiahordozókra. Ennek ellenére bár volt olyan orosz tanker, amely egymillió hordó nyersolajjal a fedélzetén az Atlanti-óceán közepéről fordult vissza, jónéhány hajó a bejelentés után még kikötött az amerikai kikötőkben. Az AP által megkérdezett amerikai olajtársaságok kivétel nélkül azt állítják, utolsó szerződéseik lejárta óta nem vásároltak orosz olajat, ha ottani minőségre vágynak, kazah nyersolaj után néznek. Hogy lássuk, mi ezzel a probléma, elég ránézni a térképre.
Kazahsztánnak nincs tengere, az olaj orosz kikötőkön keresztül jut el Amerikába. Cserébe az orosz gazdaságba évente nagyjából tízmillió dollár áramlik be tranzit- és egyéb kapcsolódó díjakon keresztül.
Egyéb furcsaságok: Az AP újságírói néhány egészen furcsa termékre is rábukkantak. Egészen meghökkentő például, de 2022 első hat hónapjában 4000 tonna, orosz gyártású lőszer került az amerikai boltokba. Érkezett Amerikába urándúsításra használt urán-hexafluorid is. Erre semmiféle szankció nem vonatkozik…
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »