Érdekes cikket írt Lakner Zoltán. Lakner ez egyik kedvencem a ballib megmondóemberek között, szoktam követni megnyilatkozásait: ennek oka, hogy szinte sose beszél félre, taktikázik, hanem nyíltan és egyenesen kimondja azt amit hisz. Ő már a megmondóemberek fiatalabb nemzedéke, aki nem ködösít, hanem szépen kimondja az álláspontját. S mivel ez az álláspont minden szemszögből européer, nyugatos, ultraliberális, így kiválóan tükrözi tábora igazi véleményét. Tulajdonképpen az egyet csúsztatás Laknernél, hogy magát baloldalinak mondja, miközben minden megszólalása jobboldali, dehát ez magyar szokás.
Persze mondanom sem kell, hogy jellemzően semmiben se értek vele egyet, de ez, azt hiszem, alapból nyilvánvaló annak, aki kicsit is ismer engem.
Most az Orbán-Csurka viszonyt elemzi. Hogy hogyan is jutott el oda a Fidesz, hogy Csurka ádáz ellenzéséből mára Csurka lett az egyik pozitív hivatkozási pont.
Én már akkor Csurka híve voltam, amikor a Fidesz még messze kerülte őt. Nagyjából 1993-1999 között voltam csurkistának minősíthető. Bár akkor se értettem persze egyet vele mindenben, de abban az időszakban mindenképpen a legélesebben látó magyar közéleti személyiség volt szerintem. Miközben a “baloldal” és a “jobboldal” azon veszekedtek, ki tudja jobban nyalni a nyugat seggét, s ki képes hatékonyabban nyugati rendet építeni az országban, addig Csurka az események mögé látott, észrevette a történelmi távlatokat, s kimondta: eleve minek is kellene a nyugathoz idomulni.
Alapvetően Csurkának mindenben igaza volt, 3 apró, de fontos kérdést leszámítva:
- a zsidókérdés,
- a kommunizmus és a liberalizmus azonosítása,
- s persze maga az egész stílus.
Az első nyilvánvaló. A liberális világrend etnizálása súlyos hiba. S nem csak taktikailag hiba – hogy emiatt jön a nácizás -, hanem tartalmilag is az: ha tényleg a zsidók lennének a baj, miért van ott és akkor is baj, ahol és amikor nem játszanak vezető szerepet. Persze erre azt szokták mondani, ez nem “etnikai zsidó”, hanem “civilizációsan zsidó”, ami viszont így káros és értelmetlen kifejezés. Kb. mintha a “kommunista” szót az “orosz” szóval helyettesítenénk.
A második hiba alapja egy tény: hogy Magyarországon egy adott időszakban az új liberális elit tényleg nagyrészt a volt kommunista elitből lett. Csakhát ettől még itt nincs azonosság. Éppenhogy ez úgy is magyarázható, hogy a kommunizmus kései szakaszában megbújt a liberalizmus. De a Csurka féle szöveg, hogy Kun Bélából vezeti le az MSZP-t és az SZDSZ-t teljesen komolytalan. Ez súlyosan téves leegyszerűsítés, nem kisebb, mint az ellenoldal antiliberális=náci szövege.
A harmadik meg az, amiatt sose lett a MIÉP nagy párt. Minden rendkívül okos ember gyakori hibája, hogy lenézi környezetét, arról fel se tételezi, hogy esetleg megérti őt, ezért elkezd végletesen leegyszerűsíteni. Én ezt felnött gügyögésnek hívom, annak mintájára amikor a felnőtt kisgyerekül próbál beszélni, miközben a kisgyerek ettől meg van döbbenve, miért tesz ilyet a felnőtt. Mivel én is rendkívül okos ember vagyok, nagyon vigyázok erre, inkább megkockáztatom a félreértést, de nem “gügyögök”.
Szerintem még Csurka zsidózásának is ez volt a valódi oka. Azt gondolta, úgyse értik meg miről beszél, ha elmondja rendesen, ehelyett inkább “a zsidókról” beszélt, mert azt mindenki érti.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
