1962. augusztus 22., este 8 óra 10 perc. Egy autókonvoj halad keresztül 100 km/h-s sebességgel az Avenue de la Libérationon, Párizs külvárosa, Petit-Clamart sugárútján. Az egyik autóban a villacoublayi repülőtérre tartó Charles de Gaulle francia köztársasági elnök, valamint felesége és a veje ülnek.
Egyikük sem vette észre az út szélén várakozó furgont, amelynek hátsó ajtaja hirtelen kivágódott, és a konvojra golyózápor zúdult.
A De Gaulle-t szállító, Istennőnek becézett fekete Citroen DS 19-et több lövés érte, kerekei kidurrantak, ám a sofőr ura volt a helyzetnek: az autó felfüggesztésének, valamint saját lélekjelenlétének köszönhetően az úton tartotta a kocsit, és lerázta az üldözőket.
Bár az egyik golyó nem sokkal De Gaulle feje mellett csapódott be, a francia államfő a sokadik ellene irányuló merényletet is megúszta ép bőrrel.
Az akciót De Gaulle Algéria-politikájában (a francia gyarmat 1962-ben vált függetlenné) csalódó francia tisztek által létrehozott OAS (Organization de l’armée secréte) nevű terrorszervezet tagjai hajtották végre. Bár több mint 100 lövést adtak le, mindössze 14 találta el az elnöki kocsit.
De Gaulle szerencsésnek mondhatta magát, hogy nem végzetesen kiszolgáltatott helyzetben érte a támadás (a kép 1963-ban készült, forrása: Wikimedia Commons/ Gnotype/ CC BY-SA 3.0)
Az elnöki pár így is csak csodával határos módon élte túl a merényletet. Egyikük sem volt hajlandó lebukni a lövésekre, csak az anyósülésen helyet foglaló vejük sokadszori felszólítására hajoltak kissé előre.
Nyugodtságukra jellemző, hogy az elnök felesége végig afelől érdeklődött, hogy a csomagtartóban tárolt csirkék épségben megúszták-e a lövöldözést, De Gaulle pedig csak annyit jegyzett meg a merénylőkkel kapcsolatban, hogy „úgy lőnek, mint a disznók”.
Néhány nappal később pedig már arról beszélt, hogy a merénylet nem is történhetett volna jobb időben, ugyanis alkotmánymódosítási tervezetének bejelentése előtt nagy szüksége volt a tömegek együttérzésére.
Az akció résztvevőit letartóztatták, de egyedül a főszervező Jean-Marie Bastien-Thiryt ítélték halálra. A légierő alezredese volt a francia történelemben az utolsó, akit sortűzzel végeztek ki.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
