Egy a személyes adatait titkoló ügyvéd az indítványozó, szerinte több okból is alaptörvény-ellenes az új katatörvény.
Már ki is szignálták előadó alkotmánybíróra az új katatörvény alkotmányosságát támadó első alkotmányjogi panaszt, amelynek egyéni ügyvéd szerzője nem járult hozzá személyes adatainak nyilvánosságra hozatalához – írja az Index.
Az új katatörvényt a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a parlamentnek, és július 12-én meg is szavazták a képviselők. Novák Katalin köztársasági elnök július 18-án írta alá a jogszabályt. A katatörvény elfogadása után tüntetéssorozat kezdődött; a demonstrálók több budapesti hidat is lezártak. A törvénnyel szemben több szakmai szervezet is megfogalmazta kifogásait: például a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a kormányhoz, míg három szakmai (az építész, a mérnöki és az igazságügyi szakértői) kamara a pénzügyminiszterhez fordult a javaslataival. Valamennyi ajánlásban közös, hogy az új jogszabály bevezetését tolják ki január elsejéig.
Augusztus 2-án érkezett meg az első alkotmányjogi panasz, az indítványt a héten, augusztus 17-én kiszignálták előadó alkotmánybíróra, ebből arra lehet következtetni, hogy a testület záros határdiőn belül napirendjére tűzi a jogszabály vizsgálatát.
Az indítványozó ügyvéd szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését sérti, hogy az új katatörvény elfogadását nem előzte meg társadalmi egyeztetés vagy előzetes hatásvizsgálat, és a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt az érintettek számára, mivel az adóév közepén hatályba lépő módosítások kapcsán indokolatlanul rövid idő áll rendelkezésükre egy másik adónemre való áttérést előkészíteni.
A panaszos úgy véli, hogy a szabályozás súlyosan sérti az érintett vállalkozások alapjogát, az emberi méltósághoz való jogot. Azzal, hogy a törvény elzárja az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény hatálya alól kivett, ám adózási szempontból a „rendes” egyéni vállalkozóktól semmilyen tekintetben nem különböző vállalkozásokat (köztük az egyéni ügyvédeket) a kata választása alól, a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik. Azért is hátrányos szerinte a megkülönböztetés, mert nem áll rendelkezésre az érintett vállalkozások számára semmilyen más olyan adózási nem, amely ne lenne lényegesen hátrányosabb, mint a kata.
Az a tény, hogy az adóhatóság elmulasztotta fokozott ellenőrzések útján kiszűrni a „bújtatott” munkaviszonyban eljárókat, nem alapozza meg, hogy aránytalanul sújtsa azokat is, akik esetében ez a körülmény fel sem merülhet – hangsúlyozza alkotmányjogi panaszában az indítványozó ügyvéd.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
