Huszonöt év után utazott ismét magasrangú amerikai politikus Tajvanra, aminek hovatartozása évtizedek óta érzékeny kérdés Kína számára. Nancy Pelosi villámlátogatása ennek megfelelően heves reakciókat váltott ki az ázsiai ország részéről, ami már több mint hetven éve saját részeként tekint a politikailag független területre. Az amerikai házelnök provokatív lépése emiatt komoly öngól lehet az Egyesült Államoknak, amelynek gazdasági és politikai kapcsolatai már eddig is többéves mélyponton voltak Kínával.
Az amerikai és kínai kapcsolatokat az elmúlt években a folyamatos gazdasági és politikai versengés jellemezte. A 2000-es években rohamléptékben fejlődő Kína fokozatosan vált az Egyesült Államok gazdasági partneréből az ország politikai és gazdasági kihívójává, mára pedig már a nyugati nagyhatalom hegemóniáját is erősen veszélyezteti. Ebből adódóan a két ország között számos kisebb-nagyobb csörte alakult ki az elmúlt években, az USA pedig politikai és gazdasági szankciókkal egyaránt igyekezett megtörni a kínai gazdaság lendületét.
Az Egyesült Államok által meghozott korlátozások ellenére az ázsiai ország mára megkerülhetetlen szereplővé vált a világban, ami ráadásul az USA-val már több éve kifejezetten rossz kapcsolatokat ápoló Oroszországgal is jó politikai és gazdasági együttműködést alakított ki.
Ezzel párhuzamosan az USA mind gazdaságilag, mind pedig politikailag sokat gyengült az elmúlt évtizedben, ami Joe Biden elnöksége alatt ráadásul egy Vietnam óta nem látott katonai presztízsveszteséget is elszenvedett Afganisztánban. Mindez az ország nemzetközi megítélését is negatívan befolyásolta, ami miatt sokak szemében az USA sokáig megdönthetetlennek hitt egyeduralma is megkérdőjeleződött. Ezzel együtt az Egyesült Államok által támogatott Oroszország elleni szankciós politika negatív hatásai a demokrata párt támogatottságát is jelentősen csökkentette, aminek következtében egyes felmérések szerint mára Joe Biden a valaha volt legnépszerűtlenebb elnök az Egyesült Államok történetében.
Az ázsiai ország már a legutóbbi, 2014-es orosz-ukrán konfliktust kihasználva is több kisebb szigetet foglalt el a Dél-kínai tengeren, amivel gyakorlatilag jogot formált annak nagy részére és jelentősen kiterjesztette a befolyását a térségben. A jelenlegi helyzetben azonban egy ehhez hasonló lépés már elfogadhatatlan lenne az Egyesült Államoknak, hiszen a szankciók miatt már így is komoly lépéshátrányba került Eurázsiában Kínával szemben. Az amerikai házelnök tajvani útja így vélhetően egyfajta üzenetként is szolgált a kínai vezetésnek.
Az időközben rendszeresített hadgyakorlatok részeként a kínai hadihajók ráadásul több ízben a Tajvani-szoros középvonalát is megsértették, ami az elmúlt évtizedekben, de facto határként szolgált Kína és Tajvan között. Ezzel párhuzamosan a kínai kormány több gazdasági szankciót is bejelentett a szigettel szemben, nem sokkal később pedig számos területen leállította az együttműködést az Egyesült Államokkal.
A nagy diplomáciai botrányt kiváltó utazást természetesen az oroszok is egyből kommentálták. A Kreml provokációnak nevezte Pelosi útját, és szolidaritásáról biztosította Pekinget, Marija Zaharova az orosz külügyminisztérium szóvivője pedig provokátorállamnak nevezte az Amerikai Egyesült Államokat. Oroszország tehát egyértelműen Kína mögé állt a kérdésben, ami a két ország jó viszonyára és egy USA-val szemben formálódó szövetségre utal.
Nancy Pelosi tajvani útja tehát úgy tűnik, sokkal többet ártott, mint használt az Egyesült Államoknak. Noha Kína vélhetően megelégszik az erődemonstrációval és nem támadja meg Tajvant – ami a térség fontossága miatt az USA-t is konkrét katonai lépésekre késztetné –, a diplomáciai kapcsolatok a következő hetekben várhatóan még mélyebbre süllyednek a két szuperhatalom között.
Az egyértelműen provokatív látogatás ráadásul az orosz-kínai viszonynak is újabb lökést adhat, ami a jelek szerint a politikai és a katonai kapcsolatok terén is szorosabb együttműködést eredményez a két ország között, és pár éven belül komoly fejfájást okozhat az amerikai vezetésnek. Az utazás kapcsán ráadásul Észak-Korea is újfent megfenyegette az Egyesült Államokat, egyes hírek szerint pedig – bár ennek valóságalapja erősen megkérdőjelezhető – Kim Dzsong-un százezer „önkéntest” is felajánlott Oroszországnak az ukrajnai háborúban elszenvedett veszteségek csökkentésére.
De a Kína által eddig meghozott gazdasági szankciók mind globális szinten, mind pedig az Egyesült Államok ellátási láncában is komoly problémákat okozhatnak.
Tajvan ugyanis a világ legnagyobb mikrochipgyártójának számít, amik alapját eddig egy Kínából szállított, magas szilícium tartalmú homokfajtából nyerték ki. Pelosi látogatását követően azonban a kínai kormány több más termék mellett az említett nyersanyag szállítását is beszüntette Tajvanra, ami jelentős visszaesést eredményezhet a nyugati vállalatok számára elengedhetetlen mikrochipek gyártásában. Bár mindez várhatóan a kínai külkereskedelmet is gyengíti majd, annak hatása sokkal jobban érezhető lesz az USA-ban, ami akár Biden elnöki székébe is kerülhet a demokratáknak.
Mindez persze attól is függ, hogy az Egyesült Államok vezetése hogyan próbálja majd tompítani az egyértelműen félresikerült utazás következményeit, aminek első lépése Kína egyenrangú félként történő elismerése lehet a jövőben.
Az ázsiai ország egyre nagyobb térnyerésével ugyanis elkerülhetetlennek látszik az USA hegemóniájának vége a következő években, ez pedig a jelenlegi külpolitika folytatásával és a formálódó kínai-orosz szövetséggel nagyon is sokba kerülhet még az Egyesült Államoknak.
A szerző politikai elemző.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
