Put your money where your mouth is címmel adta ki idei jelentését a Fair Action és a Fair Finance Guide civil szervezet. A két non-profit arra hívja fel a svéd bankokat, hogy befektetéseik során vállalják a felelősséget a környezetért és a munkavállalókért, kokrétan gyakoroljanak nyomást a világ egyik legnagyobb ruházati vállalatára, a H&M csoportra. A fast fashion óriás üzletpolitikája közvetve milliók munkakörülményeire és életminőségére van hatással.
A H&M csoport a második legnagyobb divatcikk-kiskereskedő a világon. Beszállítói láncában világszerte 1,6 millió alkalmazott dolgozik: ők mindannyian a bőrükön érzik, hogy a cég milyen stratégiával kezeli, illetve a gyakorlatban hogyan oldja meg a tisztességes megélhetést biztosító bér kérdését.
Annak ellenére, hogy a H&M immár nyolc éve publikálta azt az ütemtervet, mely a jövőben a beszállítói lánc dolgozói számára a tisztességes megélhetést biztosító bért biztosítaná, az indiai és bangladesi (a ruhaóriás két legfontosabb előállító országa) beszállító gyárak munkásai a mai napig csak 60%-át keresik meg annak a (tisztességes megélhetéshez szükséges) bérnek, amiből az alapvető szükségleteiket (étkezés, lakhatás, biztosítás, gyerekek iskoláztatása) fedezni tudnák. A COVID idején a H&M-nek beszállító gyárakban fizetett munkabérek még tovább csökkentek.
A bankoknak és a pénzügyi befektetőknek lehetősége és kötelessége is egyben, hogy hatást gyakoroljanak a H&M csoportra azért, hogy a cég felelősséget vállaljon az emberi jogokért, így a tisztességes bérért is,
az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-alapelveknek megfelelően – mutat rá a tanulmány.
A jelentés azt vizsgálta, hogy Svédország 7 legnagyobb bankja (Danske Bank, Handelsbanken, Länsförsäkringar, Nordea, SEB, Skandia, Swedbank) eleget tesz-e ennek a kötelezettségnek. A hét bank összesen 21,7 milliárd svéd korona (2,4 milliárd amerikai dollár) értékben rendelkezik részvénnyel a H&M csoportban.
A jelentés megállapította, hogy az összes említett bank párbeszédet folytat a H&M csoporttal a tisztességes megélhetést biztosító bérről. Ez nagy előre lépés a Fair Action and Fair Finance Guide 2019-es felméréséhez képest, akkor ugyanis még csak három bank folytatott párbeszédet a divatcéggel. Ezen kívül a tisztességes megélhetést biztosító bérhez való jog két cégnek is szerepel a befektetési stratégiájában (2019-ben még egyik banknál sem szerepelt ilyesmi).
A jelentés azt is bemutatja, hogy a hét svéd bankból öt követeli a jobb mérhetőséget és/vagy átláthatóságot a H&M-től a tekintetben, hogy milyen konkrét lépéseket tesznek a tisztességes megélhetést biztosító bér elérése érdekében. A jelentés alapján a hét bank közül a SEB és a Nordea emelkedik ki: ez a két bank kritizálja legélesebben a H&M-et azért, mert a ruhaóriás nem mutat fel elegendő eredményt az elvárásokhoz képest.
Ám a pozitív fejlemények mellett akadnak még komoly hiányosságok is a bankok párbeszéd-stratégiájában. A béremelést célzó
H&M csoporttal folytatott párbeszédek akkor visznek sikerre, ha a bankok átlátható célokkal, világos ütemtervvel lépnek fel, és készek kihasználni befolyásukat, ha úgy látják, hogy a kitűzött célok nem valósulnak meg.
Ezen kívül a párbeszédnek és az elért eredményeknek is nyilvánosnak kell lennie. Ma csak a Nordea és a Skandia teszi átláthatóvá a H&M csoporttal folytatott párbeszéd eredményeit.
Megmutatjuk, hogy kerül a ruhánkba az ujgur kényszermunkások pamutja
A jelentés legfőbb megállapításai
Mind a hét bank arról számolt be, hogy párbeszédet folytat a H&M csoporttal a tisztességes megélhetést biztosító bérről.
A Nordea és a SEB azt állítja, hogy elvárásaikhoz képest nem mutat fel elegendő eredményt a H&M.A Swedbank és a Nordea befektetési stratégiája foglalkozik a tisztességes megélhetést biztosító bérhez való joggal. Ez előrelépés 2019-hez képest: akkor még egyetlen bank sem foglalkozott a kérdéssel ezen a szinten.A hét svéd bankból öt követeli a jobb mérhetőséget és/vagy átláthatóságot a H&M-től a tekintetben, hogy milyen konkrét lépéseket tesznek a tisztességes megélhetést biztosító bér elérése érdekében.Ami a tisztességes megélhetést biztosító bér gyakorlati bevezetését illeti a beszállítói láncban, a hét bank közül egyik sem írt elő időbeli ütemtervet a H&M számára.A hét bank közül egyik sem szavazott a részvényesek azon határozatára, amely a H&M számára egy tisztességes megélhetést biztosító bér alap létrehozását írta volna elő, mely a tisztességes bér és a valóban kifizetett bér közötti bérkülönbséget lenne hivatott pótolni.A hét bank közül csak kettő teszi közzé a H&M-mel a tisztességes megélhetést biztosító bér kapcsán folytatott párbeszéd eredményeit.
A bankoknak az alábbi lépéseket ajánlják:
A következő ajánlások az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-alapelvek alapján készültek, az ENSZ-dokumentum ugyanis
a pénzügyi intézetekre is vonatkozik.a pénzügyi intézeteknek felelősségük van, a kellő gondosság elve szerint kell eljárniuk, foglalkozniuk kell azoknak a vállalatoknak a negatív hatásával, amely vállalatokkal üzleti kapcsolatban állnak.Ez a felelősség az intézményi befektetőkre is vonatkozik, akkor is, ha az intézmény részesedése az adott vállalatban csekély.
Ikea, Levi’s, Auchan, 9 évvel a Rana Plaza-tragédia után rajtatok a sor
1) Fogadjanak el olyan befektetési- és hitelnyújtási stratégiát, amely a H&M-et és minden egyéb, befektetést fogadó ruhaipari vállalkozást kötelez arra, hogy a beszállítói lánc munkásainak minimum a tisztességes megélhetést biztosító bért fizeti meg.
A tisztességes megélhetést biztosító bért a nemzetközi normák és előírások alapján kell meghatározni, és a definícióban mindenképpen szerepelnie kell az alábbiaknak:
A munkás és családja alapvető szükségleteit fedezi.Ezt a bért a munkavállaló egy maximum 48 órás munkahét keretében keresi meg.Valamennyi diszkrecionális jövedelmet biztosít (vagyis valamennyit félre tud tenni az alkalmazott).
2) Megfelelő források előirányzása és fenntartható befektetési folyamatok és módszerek kidolgozása – az emberi jogok területén biztosítandó kellő gondosság elvének szem előtt tartásával.
Ebbe beletartozik az adott befektetést fogadó ruhaipari vállalkozásban rejlő (és a tisztességes megélhetést biztosító bérhez való joggal összefüggő) kockázatok, hatások és felelősségek proaktív azonosítása és alapos elemzése. E folyamatnak az egyik fontos része a szakszervezetekkel és a civil szervezetekkel folytatott párbeszéd.
3) Követeljék az átláthatóságot a H&M-től és a többi, befektetést fogadó ruhaipari vállalkozástól.
A vállalatok tegyenek közzé egy kereshető adatbázist a cég által gyártott termékek előállító helyéről. Ez a beszállítói lánc adatbázis tartalmazza a világos és szisztematikus, összehasonlításra alkalmas adatok közzétételét minden gyártási egységre és feldolgozó létesítményre vonatkozóan: név, cím, anyavállalat neve, termékek, munkavállalók száma. Ez a lista ne csak a beszállítói lánc első szintjére terjedjen ki.
Az egyes termelő országokra levetített, teljes beszerzési érték aránya (vagyis, hogy az adott országból milyen értékben szállít be a ruhavállalat) legyen nyilvános.A ruhavállalatok tegyék közzé továbbá, gyárakra levetítve és a teljes beszállítói láncra nézve, hogy mennyi (lenne) a tisztességes bér, és hogy mennyit fizetnek valójában a munkásoknak.A ruhavállalatok tegyenek közzé információt arról, hogy pontosan milyen tisztességes bér-számítást használnak, illetve hogy hogyan számítják ki a tisztességes bért az adott gyárban.Ezen kívül a ruhacégeknek nem csak azt kellene nyilvánossá tenniük, hogy mennyi a bruttó átlagbér, hanem azt is, hogy mennyi a legalacsonyabb fizetett bér az adott gyárban.
4) Tűzzenek ki határidőkhöz kötött, konkrét célokat a befektetést fogadó ruhaipari vállalkozások számára.
A befektetést fogadó vállalatok fogadjanak el egy ún. tisztességes bér-stratégiát, amely határidőket és mérhető eredményeket tartalmaz arra nézve, hogyan lehet elérni a tisztességes megélhetést biztosító béreket a beszállítói láncban.A befektetést fogadó vállalatok – adott időkereten belül – nyújtsanak pénzügyi ösztönzőket (például kiterjesztett vagy nagyobb szerződések, felárak) azon beszállítóknak, amelyek magasabb béreket és/vagy kollektív szerződést kínálnak a dolgozóiknak.A befektetést fogadó vállalatok – adott időkereten belül – azonosítsák be a beszállító gyárakban jelen lévő szakszervezet-ellenes stratégiákat, és kommunikálják a beszállítók felé világosan azt, hogy zéró toleranciával állnak minden, a szakszervezeti aktivitást megakadályozni próbáló kísérlethez, így a munkások önszerveződésének megakadályozásához is.
5) Amennyiben a ruhavállalattal folytatott párbeszéd nem vezetne magasabb bérekhez adott időkereten belül, gyakoroljanak erősebb nyomást a befektetést fogadó ruhaipari vállalkozásra.
Például,
A befektetőknek joguk van javaslatot benyújtani (illetve együttesen benyújtani, vagy támogatni egymás javaslatát) a tisztességes bér érdekében, és joguk van nyilatkozatot tenni, felszólalni a ruhavállalat éves közgyűlésén. Együttműködhetnek továbbá más befektetőkkel és csatlakozhatnak egyéb kezdeményezésekhez, például a Platform Living Wage Financials nevű projekthez.A befektetők fokozhatják a nyomást oly módon is, hogy nyilvánosan kizárják az adott ruhavállalatot, amennyiben a vállalat nem hajlandó párbeszédbe bocsátkozni, illetve a béremelés a beszállítói láncban nem történik meg az adott határidőre. A nyilvános kizárás világos jele annak, hogy nő a nyomás az adott vállalaton és a többi befektetőn is: muszáj lesz foglalkozniuk az üggyel.
6) Kommunikáljanak nyilvánosan a stratégiáról, a célokról, és a párbeszéd eredményéről.
Az érintett felek és a többi részvénytulajdonos számára legyen opció a bankok felelősségre vonása, az előrelépés követelése. Az átláthatóság is egy módja a jó gyakorlatok terjesztésének a pénzügyi szektorban. Ennélfogva a bankok rendszeresen közzé kell, hogy tegyék az eredményeket a ruhavállalattal folytatott párbeszédről, részletezve, hogy milyen tevékenységek valósultak meg, mi hol tart és mit sikerült elérni a kitűzött célok közül a kitűzött határidőkre.
Készült a Clean Clothes Campaign kampány keretében; a projekt az Európai Unió finanszírozásában valósul meg. “Filling the Gap: Achieving Living Wages through improved transparency” “FILLING THE GAP” HUM/2018//404-124
Ez a poszt Ne csak a szád járjon, a pénzedet is tedd oda! először itt jelent meg: Tudatos Vásárlók.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
