A szlovák sajtó is tele volt a magyar inflációs adattal, amely az előrejelzéseknél rosszabbnak bizonyult a múlt hónapban. A prognózisok 13 százalékos magyar drágulásról szóltak, 13,7 százalékos lett a végeredmény. Első ránézésre ez egy rendkívül rossz adat – más kérdés, hogy a V4 többi országa sem áll sokkal jobban.
A vágtató inflációval a cseheknek és a lengyeleknek is meggyűlik a bajuk. Magyarországon 24 éve nem volt példa ilyen drágulásra, de például Csehország 17,2 százalékos inflációs adata is már csaknem harminc éve nem látott jelenségnek számít. Lengyelországban 15,5 százalékos drágulást mértek, amire 1996 októbere óta nem volt példa.
Ebben a három országban nemzeti valuta van, így gazdasági sokkok esetén az inflációs nyomás nem váratlan jelenség. Ugyanakkor az eurót használó Szlovákia 13,2 százalékos inflációs adata is alig marad el a magyartól (ráadásul az év első felében a magyar infláció alacsonyabb volt a szlovákiainál).
Közép-Kelet-Európa legsúlyosabb drágulását északkeleten, a balti országokban mérik. Lettországban 21,5 százalékos volt a júliusi infláció, Észtországban 22,8 százalék, Litvániában 21,6 százalék.
A dolog érdekessége, amit a Világgazdaság vonatkozó cikke is leszögez, hogy alig nyújt védelmet a drágulás ellen az euróövezeti tagság – erre a megállapítása kiváló példa a Baltikum, de egyébként Szlovákia is.
Valóságos inflációs vasfüggöny kezd leereszkedi Európán belül, ahol a határvonal egyáltalán nem követi az eurozóna határát. Helyette a magasabb inflációval küzdő térségbe, pár kivételtől eltekintve a volt szocialista országok tartoznak bele (plusz a nem posztkommunista Görögország és Spanyolország, ahol szintén vágtató infláció van).
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
