„Egyért könyörgök az Úrhoz, csak egyet kérek: hogy lakhassam az Úr hajlékában, amíg csak élek.” Ez a zsoltárvers is elhangzott augusztus 6-án a pannonhalmi Szent Márton-bazilikában, amikor Fülöp testvér örökfogadalmat tett. Ahogy ő mondja, Istennel együtt hozta meg a döntést, amelynek az alapja az, hogy az Úr hűséges hozzá.
Kisnémet László – beöltözésekor kapta a Fülöp nevet – 2010-ben végzett a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban. Már gimnáziumi évei alatt is érezte Isten hívását, eleinte papnak készült. Idővel azonban rájött, hogy vágyik a közösségre, a közösségi életre. Ekkor érdeklődése a szerzetesi élet felé fordult, de – az őt segítő atyák javaslatára – előbb egyetemre ment. Történelem, szociológia és teológia szakon diplomát szerzett. Közben pedig folyamatosan egyre erősödött, érlelődött benne a gondolat, hogy szeretne bencés szerzetes lenni Pannonhalmán. Végül 2016-ban megkezdte jelöltidejét, majd noviciátusát, és 2018. február 2-án egyszerű fogadalmat tett.
„Szent Ignác úgy tartja, hogy amikor döntünk, tulajdonképpen két jó dolog közül választunk. Eljutottam arra a szabadságra, hogy az én életemben is két jó közül – családos vagy szerzetesi élet – kell választanom, és a jobbik részt keresem, amellett hozok döntést. Meggyőződésem, hogy számomra ez a szerzetesélet” – mondja Fülöp testvér. Ezzel a meggyőződéssel kérte Urunk színeváltozásának ünnepén, augusztus 6-án is, hogy örökfogadalmat tehessen. „Ennek az elköteleződésnek az alapja, hogy Isten hűséges hozzám. Én az Ő hűségére, szeretetére, irgalmára, az életem felett kimondott döntésére válaszolok azzal, hogy egész életemre állhatatosságot fogadok ebben a közösségben.”
Az ünnepélyes örökfogadalommal – ahogy Hortobágyi Cirill főapát a homíliájában fogalmazott – Fülöp testvér végleg Jézus mellé szegődött. „Ezzel átadod magad Istennek, hogy a saját életedben megismerd és megtapasztald – túl minden elméleten és előregyártott elképzelésen – az élő Isten szeretetét, barátságát, amellyel gyermekévé és Krisztus társörökösévé fogadott. Legyen ez a mondat: »Ez az én szeretett fiam, akiben kedvem telik« a te életedé is.”
A prédikáció után a közösség a Mindenszentek litániájában kérte a Fülöp testvér által kiválasztott szentek közbenjárását, ő maga pedig leborulva feküdt az oltár mögött. Majd felolvasta fogadalmát, amelyet ő és Cirill főapát is aláírt a jelenlévők előtt.
A szertartás különösen meghitt pillanata volt, amikor a fogadalmat tevő a szentély felé fordulva, kitárt karral háromszor elénekelte a zsoltárverset, amelyet a közösség minden alkalommal megismételt: „Fogadj el engem, Istenem, szent igéd szerint, hogy neked éljek, és ne szégyeníts meg engem, mert Tebenned bíztam, Uram!”
A zsoltárvers után a szerzetesszentelő imádság következett, majd Cirill főapát megáldotta a kórusruhát, a kukullát, amelyet Fülöp testvér magára is öltött, végül pedig a befogadás jeleként minden örökfogadalmas békecsókkal köszöntötte őt.
Fülöp testvér a következő évben Rómában tanul fundamentális teológiát. Hittel tekint a jövőbe, és bízik abban, hogy tehetségét és tudását gyümölcsözően tudja a bencés közösség és a magyar teológia szolgálatába állítani.
Forrás és fotó: Pannonhalmi Főapátság
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
