Néhány hónap alatt megnégyszereződtek a gázárak Németországban. Európa legnagyobb országának, és így gazdaságának baloldali vezetése azonban az elszálló rezsiköltségek mellett extra adóval is terheli a lakosságot, vagyis az emberekkel fizettetik meg az elhibázott szankciós politika árát. „A gázadó igazságtalan!” – szögezi le véleménycikkében Ulrich Reitz, a német Focus politikai és gazdasági magazin korábbi főszerkesztője. Ezzel szemben európai összehasonlításban Magyarországon a legolcsóbb a rezsi.
A gázárak három-négyszeresre emelkedtek, emellett pedig Németország baloldali kormánya extra adókkal tovább fokozza a helyzetet, amely minden fogyasztói réteget érint, a gazdagtól a szegényig. „Végül mindig a fogyasztók fizetnek”, ami a Focus korábbi főszerkesztője, Ulrich Retz szerint ez semmiképp sem igazságos – írja a német hírmagazin.
„Mindig a lánc végén lévő fogyasztók fizetnek a német politikusok rossz döntéseiért”– emelte ki Retz.
A volt főszerkesztő szerint ez tisztességtelen a választókkal szemben, mivel ők nem erre az energiapolitikára voksoltak. „Egyetlen egy alkalommal sem készítettek hatásvizsgálatot, és a viták sem zajlottak az orosz gázról való leválás kockázatairól” – mutatott rá.
Olaf Scholz német kancellár (j) és Christian Bruch, a Siemens Energy német energetikai vállalat vezérigazgatója az Oroszországból Németországba földgázt szállító csővezeték, az Északi Áramlat 1 Kanadában megjavított turbinájával a Siemens mülheimi üzemében 2022. augusztus 3-án. MTI/EPA POOL/Sascha Steinbach
A zöld politikusok a csernobili és a fukusimai atomerőművet ért balesetekkel érveltek a nukleáris energia mielőbbi felszámolása mellett, és ezzel – Retz szerint – sikerült csőbe húzni a lakosságot.
„Gondolják, hogy akkor is támogatta volna a lakosság az atomerőművek leállítását, ha elmagyarázzák nekik a nukleáris energia kivonásának hosszú távú kockázatait?” – tette fel a kérdést az újságíró-elemző.
„A Zöldek egyszer sem magyarázták meg, hogy mi értelme van fokozatosan kivezetni az atomenergiát. Ma a döntő többség ismét az év végén leállítandó atomreaktorok üzemben tartása mellett áll ki” – tette hozzá Retz.
Olaf Scholz német kancellár nemrég úgy fogalmazott, hogy „lehet értelme” az atomerőművek további üzemeltetésének, emellett pedig arról is beszélt, hogy hamarosan a széntüzelésű erőművekre is újból szükség lehet.
2022. március 3-i kép az Isari Atomerőmű 2-es reaktorblokkjáról a németországi Essenbachban. Az orosz földgázszállítás esetleges leállítása miatti aggodalom vitát gerjeszt Németországban arról, ragaszkodni kell-e a még működő három nukleáris erőmű ez év végére tervezett leállításához. MTI/AP/DPA/Armin Weigel
Másik példája az ideológiavezérelt német politikának, hogy a szövetségi kormány 2017-ben megtiltotta a rétegrepesztéses földgázkitermelést. Ez már azután történt, hogy Oroszország 2014-ben megszállta a Krímet és a Donbászt. „Nem lehetett már ekkor előre látni, hogy a hazai (német) gázról való leválás és az orosz gáztól való függés milyen kockázatokkal jár?” – tette fel a kérdést Retz.
Markus Söder bajor miniszterelnök szélmalomharcot vív a német zöldekkel az atomerőművek üzemidejének meghosszabbításáért, emellett pedig szerinte a rétegrepesztésben is újra be kell szállnia Európa legnagyobb gazdaságának.
A szakértő szerint az lenne helyes, ha a német kormány mindent megtenne az alábbi ügyekben:
Az elszálló rezsiárak mellett a német szövetségi kormány további extra különadókat vetett ki, amellyel a csődtől igyekszik megmenteni a gázszolgáltatókat. Mindeközben továbbra is spórolással próbálják kezelni a válságot: Nürnbergben uszodákat zártak be, Münchenbe szökőkutakat kapcsoltak le, Hannoverben pedig nincs meleg víz az uszodákban. Harmincmilliárd eurós – közel 12 ezer milliárd forint – állami támogatásról döntöttek, amelynek a szakérő szerint nincsen semmi értelme csak a politikusok gazdagodnak.
„Az állam nem létezik, az államnak nincs pénze” – hívja fel a figyelmet Ulrich Retz.
A pénz a lakosságnál van, és a nyereséget termelő vállalatoknál, akik adót fizetnek. A politikának nincsen saját pénze amit szétoszthatna, csak azt osztja újra, amit mások keresnek és befizetnek adó formájában.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
