Kezd már végtelenül unalmassá válni a magyar miniszterelnök elleni támadások hazugságözönét olvasni. Lassan olyan érzése támad az embernek, hogy az egész világ Orbán Viktor miatt rágja a körmét, és attól retteg, hogy a magyarok náci vezetője despota birodalmat épít Európa közepén, s félő, hogy példája elharapózik a kontinensen, és mindent bekebelez.
Persze tudjuk, hogy ezt csak a minden mértéket és jó ízlést elvető posztliberális-újmarxista társaság sugallja, amelynek útjában áll a konzervatív, nemzetközpontú politika és az azt képviselő politikus. A tusványosi beszéddel többször foglalkoztunk, remélve, majd csak kifúj ez a liberális lufi is, és le lehet zárni a témát. A túloldaliak nem így gondolják. Az Aktuality című szlovák liberális portál megfelelési kényszerében szolgai módon rohant szóra bírni Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét egy interjúban, hátha sikerül belőle is kicsákányozni egy jó kis rettegést az Orbán-jelenségtől. (Az igazságtól.)
Az ukrajnai háború és az energiaválság taglalása után, amelyre a szokásos kincstári optimizmus volt a válasz („Oroszország ezen a télen zsarolni akar minket, de nem sikerül neki, és ez tovább erősít bennünket.”), Aktualityék minden átmenet nélkül odanyomták a bizottsági elnök orra alá a kérdést: „Mit gondol Orbán Viktor magyar miniszterelnökről?
Teljesíti-e még Magyarország azokat a normákat, amelyek az EU tagállamaitól megkövetelhetők? Orbán a fajok keveredéséről szólt, szótára egyre inkább hasonlít a huszadik század 20-as, 30-as éveinek rasszista, nemzetiszocialista szóhasználatára. Azt állítja, hogy a liberalizmus és a nyugati demokráciák károsak. Hasonló rétorikát fogad el egyre több szlovák politikus is. Nem aggódik a mi közös Európánk jövőjéért?”
Von der Leyen diplomatikusan válaszolt, mondhatni kitért a kérdés elől. De azért felmondta a szokásos leckét a közös értékekről, amelyeket a nemzetközi egyezmények tartalmaznak, és a faji alapú diszkrimináció az értékeken való taposást jelenti. Hiába volt a nagy csinnadratta, az Aktuality interjúja nem ütött lyukat az égen, hiszen nem sikerült az EB elnökéből egy jó kis „zorbánozást” és magyarellenességet kicsikarni. De azért a szlovák liberális sajtótermék készítőinek szíves figyelmébe ajánljuk, hogy mielőtt mocskolódni kezdenek, tanulmányozzák át a nemzetközi egyezményeket.
Ha a gyalázkodás mellett áldoznak néhány percet a drága idejükből Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának, Az Európai Unió Alapvető Chartájának és az Emberi Jogok Európai Egyezményének néhány bevezető passzusának elolvasására, rádöbbennek, mennyire átlátszó és semmitmondó az ellenségképgyártó igyekezetük. A lépten-nyomon hivatkozott nemzetközi egyezményeknek ugyanis mindegyikében szerepel a faj megnevezés.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 2. cikk: „Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra. (…) 16. cikk 1. Mind a férfinak, mind a nőnek a házasságra érett kor elérésétől kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani.”
Az Európai Unió Alapvető Chartája, 21. cikk: „A megkülönböztetés tilalma (1): Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés.”
Emberi Jogok Európai Egyezménye, 14. cikk: „Megkülönböztetés tilalma. A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.”
Ezek szerint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának, Az Európai Unió Alapvető Chartájának és az Emberi Jogok Európai Egyezményének fogalmazói és aláírói vagy egytől egyig nácik, vagy tehénpásztorok, akiknek vajmi csekély volt a jogosultságuk nemzetközi dokumentumok megfogalmazásához illetve aláírásához. Vagy bárminek is látszik, semmi sem igaz, csak a liberális fősodornak van mindig mindenben igaza, legyen az szlovák, francia vagy ausztrál.
Persze, az sem ártana, ha az Európai Unió vezetői szintén otthonosabbak lennének a jogban, s nemcsak a lózungok pufogtatásában, a nagyotmondásban, a tagállamokkal, a szuverén kormányokkal szembeni zsarolásban és a (természetesen nem létező) háttérhatalom előtti megfelelésben lennének erősek.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
