A tanú című film Virág elvtársának gyakran idézett szavaival élve a nemzetközi helyzet fokozódik, s ez nemcsak az orosz–ukrán konfliktusra érvényes, hanem az energiahelyzetre is. Nő az elégedetlenség az oroszok elleni szankciókkal Putyin helyett önmagát a legérzékenyebb pontján találó Európai Unió országaiban, melyek közül immár hét jelezte, nem ért egyet az Európai Bizottság javaslatával, miszerint tizenöt százalékkal csökkentené a tagországok gázfelhasználását.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a Fox News-nak nyilatkozva elmondta, hogy a magyar kormány a bizottság felvetését nagyon komoly ügynek tartja. „Úgy vélem, hogy ez túl komoly kérdés ahhoz, hogy megjegyzéseket tegyünk egy ilyen típusú kijelentést követően, tehát várjuk, hogy a bizottságtól kapjunk egy írásos javaslatot, és ezután ki tudjuk majd alakítani az álláspontunkat” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. A Magyar Nemzet idézte Hortay Olivért, a Századvég energetikai üzletágának vezetőjét is a témával kapcsolatban, aki kifejtette:
Hortay hangsúlyozta, hogy a háború kirobbanása óta az Európai Bizottság annak ellenére minden eszközzel az energiaszállításokat érintő szankciók bevezetésén dolgozik, hogy az nyilvánvalóan ellentétes a közösség gazdasági és ellátásbiztonsági érdekeivel. Ezeknek beláthatatlan következményei lennének, így a bizottság javaslata nemcsak hiteltelen, de veszélyes is.
Tiltakozását fejezte ki Görögország is, mely csatlakozik a brüsszeli javaslatot már ellenző portugál, spanyol, olasz, francia, máltai és ciprusi állásponthoz. Görögország az importból beszerzett gáz hetven százalékát áramtermelésre használja fel, így a Brüsszelben javasolt csökkentés a görög lakossági és vállalati felhasználókat egyaránt súlyosan érintené.
Ami a németeket illeti, az országba ismét érkezik gáz Oroszországból a Balti-tenger alatt, viszont június második feléhez hasonlóan csökkentett mennyiségben. Az orosz gáz mennyisége nagy hatással lehet a német gazdaságra, a gázárakra és így a lakosságra is. A kieső mennyiséget a piacról kell pótolni, márpedig a cseppfolyósított gáz 2,5-szer drágább az orosz vezetékes gáznál. A téli gázellátás problémás lehet, a már amúgy is súlyos gázárak elszabadulhatnak. A német külügyminiszter felkelésektől tart gázhiány esetén.
S hogy mindezt hogy fogadta a brüsszeli javaslatokra általában a szocialista idők autóinak hátsó ablakában bólogató kutyushoz hasonló visszajelzést produkáló szlovák kormányfő? „Szlovákia egy erősen ipari ország, miközben a gazdaságunk gerincét egy olyan iparág képezi, amely bizonyos mértékben a gáztól függ. Ezért fontos, hogy az Európai Unió minden intézkedése figyelembe vegye az egyes országok kiindulópontjait – hangzott Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő „bátor“ kiállása országa érdekeiért. Majd az egyes országok közötti szolidaritás fontosságára hivatkozott, mondán, hogy Szlovákia közép-európai ország lévén erősen függ az orosz földgáztól, és ha nem működik együtt más országokkal, akkor nincs lehetősége alternatív gázszállítmányokhoz jutni.
Erre szokás mondani, hogy tetszett volna hamarabb gondolkodni, amikor az Oroszország elleni szankciókat helyeselte, vagy amikor azon örvendezett, hogy már érezhető az Oroszország elleni szankciók hatása. Ami igaz is, nekünk már fáj, s télen még inkább fog fájni. Viszont úgy néz ki, hogy Putyinnak elfelejtettek szólni, a szlovákiai lakosságnak viszont már üzent az Árszabályozási Hivatal, hogy jövőre a villany és a gáz brutális drágulásával számolhatunk…
(NZS/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
