Ezért vagytok ti, Feri ellenzékben, és nem a haza!
Az egyik hídvégi piknik után a főváros közterein bolyongó, közepesen illuminált társaságban egyszer csak felharsant a lelkesítő kiáltás: Aki dudál, velünk van! Erre állítólag kiszólt egy taxis járműve lehúzott ablakán, hogy aki magyar, veletek van. Nem tudjuk, valójában megtörtént-e az eset, mert az egyik kormánybuktatás után sóvárgó rettenetesen független orgánum adta hírül, de tételezzük föl, hogy elhangzott a velős megállapítás.
Akkor viszont azonnal fel kell hívnunk a figyelmét mindenkinek a taxis kolléga súlyos tévedésére. Nem is azért elsősorban, mert abban a demonstráló közegben neki aztán igazán nem volt miért tiltakoznia, hiszen továbbra is haszonélvezője a kata nevű adózási formának. Tévedése inkább abból fakadt, hogy a pár száz betépett hőbörgő löttyös indulatát azonosította mindazok véleményével, akik magyaroknak tartják magukat. Ám a magyarok túlnyomó többsége döbbenten szemléli a vásári hangulatot a főváros útjain és hídjain, viszolyog mindazoktól, akik azt tartják haladónak, ha másokat feltartanak.
Az, hogy három-négyszázezer ember elesik egy számukra roppant előnyös, míg mások szemszögéből rendkívül igazságtalan adózási lehetőségtől, lássuk be, ilyen háborús helyzetben fontos gazdasági, de semmiképpen nem alapvető nemzeti sorskérdés. Úgy pedig különösen nem, ha a tisztelt tiltakozók dühükben elfelejtik, hogy a kedvező lehetőséget éppen attól az általuk mérhetetlenül gyűlölt kormánytól kapták egy prosperálóbb, békésebb időben, amelyik most kénytelen a válságok sora és egy szomszédunkban zajló háború miatt rendet tenni e téren. Azok a politikai kalandorok pedig, akik most hergelik az arra fogékonyakat, soha nem értettek egyet a kata bevezetésével, és meg sem szavazták azt. Most sem akarnak mást, mint jól felb…szni a kedvezményeik elvesztésén kesergők agyát, ahogyan azt Vajda Zoltán MSZP-s politikus a hirtelen az Erzsébet hídon megjelenő hódmezővásárhelyi polgármesternek megjegyezte.
Mindezek figyelembevételével tehát úgy kell korrigálnunk a taxisofőr helyzetértékelését, hogy az van veletek, kedves indulatkezelési problémákkal küzdő dühös honfitársaink, aki eddig is veletek volt. Nem tudtok szabadulni az Orbán-fóbiás, a sorozatos választási vereségtől teljesen frusztrált, már csakis valami külföldről jövő segítségben reménykedő ellenzéki politikusaitoktól. Vagy mögéjük álltok, vagy csak céltalanul bolyongtok a normális életre vágyó fővárosban, provokáljátok a rend őreit, akik azért sem vernek jól meg benneteket, és irritáljátok mindazokat, akik sietnének ügyes-bajos dolgaik után.
Természetesen azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a háborús infláció és az energiaválság miatt fenyegető gazdasági válság következményei hátrányosan érintenek sok kormánypárti szavazót is. Sokakban fogalmazódik meg mostanság – akár kíméletlen – kritika is a kormány intézkedéseivel kapcsolatban. Azt gondolni azonban, hogy ettől majd tömegesen beállnak az ingyen sörtől kapatos, híd alatt grillezők szerény táborába, enyhén szólva is dőreség. Igen szűk az a választói réteg, amelyik így működik. Ezért kontraproduktív teljesen, amikor Márki-Zay ismételten leidiótáz, lehülyéz hárommillió magyart, amiért még hallgatnak Orbán Viktorra. Hiszen sokkal több jel mutat arra, hogy az nem normális, aki még hallgat a hajdani moslékkoalíció bármelyik alapszervezetének bármelyik vezetőjére.
Utóbbiak közül a legbotrányosabb a látszólag legerősebb, a mi Ferink. Döbbenetes persze az is, amit a sajátjai által is süllyesztőbe küldött Fekete-Győr állít, hogy azért nem jönnek az uniós pénzek, mert nem momentumos a miniszterelnök, de Gyurcsány tanácsadói sokkal aljasabb dumákat adnak a böszme lotya szájába. Ő a hazáról elmélkedik. Hogy mit is jelenthet az, hogy a haza nem lehet ellenzékben. De semmi más nem jut most sem eszébe, mint a mérhetetlen gyűlölet Orbán Viktorral szemben, csak azon tud morfondírozni, hogyan segíthetné a hazáról való hadoválás azokat a megalázóan sikertelen próbálkozásait, amikkel revansot szeretne venni 2010-ért. Csak a lényeget nem érti. Azt, hogy az Orbán-kormány támogatói számára haza és nemzet fogalma szorosan összekapcsolódik. Előfordulhat, hogy a szemkilövető alapvetően alkalmatlan a Szózat szövegének értelmezésére: „Megfogyva bár, de törve nem, / Él nemzet e hazán.” Pedig ebben minden benne van, ami a magyar választó kormánypártiságának megértéséhez szükséges. Nemzeti összetartozás, nemzeti önrendelkezés, szuverenitás, a fogyás megállítása iránt érzett mély elköteleződés, a család védelme, valamint a felsoroltak szolgálatát a legsanyarúbb időkben is megalapozó hit. Az persze, hogy minél többet keressünk és minél kevesebbet adózzunk, ilyen egyértelműséggel nem olvasható ki.
Ezzel szemben a globalista progresszívek, a nemzetállamokat felszámoló Európai Egyesült Államok hagymázas ötletének hívei, szolgalelkűen, megtöretve mondanának le szuverenitásunk utolsó morzsáiról is. Nemzeti összetartozás, a család védelme helyett a kevert népességen alapuló multikulturális nyitott társadalom propagandistái. A bevándorlás elősegítésével oldanák meg a fogyatkozás problémáját, és fontosabbak számukra a szexuális eltévelyedettek, mint a határainkon kívülre rekedt nemzettestvéreink problémái. Nem mi taszítjuk tehát el magunktól őket, sokkal inkább önmagukat rekesztik ki a nemzetből azok, akik a felszámolására törekednek. Ezért vagytok ti, Feri ellenzékben, és nem a haza!
Kicsit elkalandoztam volna a hídlezárásoktól? Szerintem nem annyira..
Gajdics Ottó – www.magyarnemzet.hu
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
