Ünnepélyes keretek között, a magyar nemzeti Himnusz eléneklésével nyílt meg a felföldi Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) jubileumi, harmincadik Jókai Mór Nyári Egyeteme Komáromban, a Tiszti pavilon impozáns dísztermében.
A megnyitót és annak színvonalas kultúrműsorát Komáromból közvetítve további két helyszínen követhették élőben: Rimaszombatban a II. Rákóczi Ferenc Nyári Egyetem résztvevői, valamint a kihelyezett szakcsoport a soproni Benedek Elek Pedagógiai Karon. A rendezvényen jelen volt Szilágyi Péter, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Czimbalmosné Molnár Éva, az államtitkárság Felvidékért felelős főosztályvezetője, Pirityiné Szabó Judit, a Délvidék és Diaszpóra Főosztályának vezetője, illetve Keszegh Béla, Komárom polgármestere mellett a pedagógus szakma számos jeles képviselője, akiket Vörös Mária, az SZMPSZ alelnöke köszöntött.
Hagyományosan a pedagógusáldás eléneklésével vette kezdetét a július 11. és 13. között megvalósuló, a szlovákiai magyar pedagógusok legszélesebb körű, legnagyobb múltú pedagógiai továbbképzése. Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke megnyitó beszédében kiemelte,
bár nehéz időszak áll a pedagógustársadalom mögött, ám a két év járvány és a jelenleg is zajló háború sem tudja a pedagógusokat eltántorítani hivatásuktól, a tanítástól, neveléstől, mentorálástól.
A jubileumi évforduló kapcsán visszaemlékezett az 1992 nyarán először deákiban megrendezett nyári egyetemre, amely, mint mondta, mindmáig fogalom a Kárpát-medence magyar pedagógusai körében.
Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke.
„Ez volt az első alkalom, hogy a felvidéki pedagógusok országos szinten, élőben találkozhattak” – jegyezte meg. Deáki ezt követően még négy alkalommal adott helyszínt az eseménynek, utána Nagymegyer, majd Dunaszerdahely, közben Komárom, Kassa, majd Rimaszombat lett a színhely, ahol 13 éven keresztül folytatódott a nyári képzések sorozata.
A komáromi és a rimaszombati helyszín állandósult, nevet kapott és a hagyományos nyári egyetemek minőségét Jókai Mór és II. Rákóczi Ferenc szellemisége garantálja, húzta alá Fekete Irén.
A három évtized alatt előadókban, tartalmi kínálatban a sokszínűség, tematikai gazdagság és a szellemi építkezés volt a jellemző, hagyománya pedig évről évre erősödött, amely mára az SZMPSZ sikertörténete lett, fogalmazott.
Vörös Mária, az SZMPSZ alelnöke.
Fekete Irén zárógondolataiban megjegyezte, a változó világhoz csak változásra képes tanítói hozzáállással lehet megfelelően viszonyulni. „Nemcsak a diákok változtak meg, de más lett a kor által megszabott feladat is. A nyári egyetem abban nyújt segítséget Sopronban, Komáromban és Rimaszombatban, hogy ebben a változó világban megtaláljuk a helyünket” – fogalmazott.
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára kollégaként üdvözölte az ünnepi megnyitó eseményen résztvevő pedagógusokat. „Minden elismerésem azoké, akik ezt a nyári időszakot nemcsak pihenésre, hanem tanulásra, fejlődésre és a kapcsolatok építésére használják fel.
Márai Sándort idézve elmondta, magyarnak lenni nem állapot, hanem feladat és hivatás. „Önök kettős feladatot teljesítenek: nemcsak tanárként állnak helyt, de magyarként is szülőföldjükön”.
Véleménye szerint ez plusz elköteleződést és hozzáadott értéket is jelent. Orbán Viktor miniszterelnököt idézve hangsúlyozta, a magyaroknak küldetésük van: nemzetünk kultúráját, nyelvét tovább éltetni. „Ha mi ezt nem tesszük meg, akkor más sem fogja és végül elveszik az, amit évszázadokon keresztül őriztek őseink” – fogalmazott.
A helyettes államtitkár aláhúzta, minden nevelőnek és tanárnak megvan a maga vezetői szerepe és minden hivatásnak, feladatnak megvannak a legfontosabb eszközei. A nevelésben és a tanításban egyrészt ezek az emberi erőforrások, a gyerekek és a pedagógusok. Másrészt pedig azok az anyagi keretek, amelyek között tanítani kell. Magyarország kormánya részéről fontosnak érezzük, hogy mindkettő tekintetében támogassuk a külhoni magyar közösségeket. Az emberi kapcsolatok terén a Határtalanul! program (amelynek során 500 ezer anyaországi diák utazott el a külhonba) és a Petőfi Sándor program adja a legtöbb lehetőséget arra, hogy személyes ismeretségek alakuljanak ki, melyek a magyarság egységének megteremtéséhez járulnak hozzá sikerrel.
Szilágyi Péter kiemelte, az anyagi támogatásoknak köszönhetően már 300 ezer magyar gyermek számára érhető el a minőségi anyanyelvi oktatás a Kárpát-medencében és a diaszpórában.
„Ehhez kellett a felvidékiek töretlen szorgalma, de az is, hogy Magyarország kormánya részéről megtízszereztük a nemzetpolitikai célú összkormányzati támogatásokat az elmúlt 12 esztendőben. Olyan hálózatot sikerült kiépíteni, amely az óvodától a felsőoktatásig biztosítja az anyanyelvi oktatást a felvidéki magyar diákoknak” – foglalta össze.
A magyarság megmaradását azonban a személyes elkötelezettség segíti a leginkább, hangsúlyozta, amely a magyar kormány részéről felelősségvállalást jelent, és annak megtanítását a következő nemzedékre nézve is. Az 1990-ben, a Kárpát-medencében első külhoni magyar pedagógusszövetségként létrejött SZMPSZ-ről elmondta, állhatatos munkájukkal a felelősségvállalás és a hivatástudat példaképeivé vált a szervezet – emelte ki a helyettes államtitkár.
Keszegh Béla polgármester, eredeti foglalkozását tekintve szintén pedagógus, üdvözölte és szeretettel fogadta Komáromban a pedagógusokat. Köszöntőjében pedig megjegyezte, az egyik legfontosabb feladata társadalmunknak a pedagógusok megbecsülésének növelése.
A XXX. Jókai Mór Nyári Egyetem ünnepi műsorában közreműködtek az SZMPSZ tehetség-nagykövetei: Korpás Éva, Vadkerti Imre, Écsi Gyöngyi és a tehetségdíjas Ördögh Zsófia versmondó, valamint a perbetei alapiskola tanulói. A nyári egyetemen Csépe Valéria akadémikus, a Magyar Felsőoktatás Akkreditációs Bizottsága elnöke tartott előadást Quo vadis közép-európai közoktatás? címmel.
Szöveg és képek: Szalai Erika/Felvidék.ma
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
