Egy amerikai romboló hadihajó szerdán a Dél-kínai-tengeren lévő, vitatott hovatartozású Paracel-szigetek közelében hajózott, ami heves fellépést váltott ki a Kínai Népköztársaság részéről – számolt be a Reuters hírügynökség. Kína szerint hadserege válaszreakcióként kiszorította az amerikai hadihajót, miután szerintük illegális behatolás történt kínai felségvizekre. Peking továbbá hozzátette, hogy az Amerikai Egyesült Államok tevékenysége nem más, mint szándékos feszültség keltése.
Az Amerikai Egyesült Államok (USA) rendszeresen hajt végre úgynevezett hajózási szabadságot biztosító műveleteket a Dél-kínai-tenger térségében, amelyekkel Kína és más igénylők által megszabott “ártatlan áthaladásra” vonatkozó korlátozásokat feszegeti.
Az amerikai haditengerészet az eset kapcsán elmondta, szerintük a USS Benfold elnevezésű hadihajó “a nemzetközi joggal összhangban érvényesítette a hajózási jogokat és szabadságokat a Dél-kínai-tengeren, a Paracel-szigetek közelében”.
Kína azonban azt állítja, hogy az Egyesült Államok tevékenységével szándékosan feszültséget akar kelteni, holott Peking számára nem cél a területen átkelők szabad hajózásának és átrepülésének akadályozása. A Népi Felszabadító Hadsereg Déli Körzet Parancsnoksága szerint az amerikai hajó akciója súlyosan sértette Kína szuverenitását és biztonságát, mivel illegálisan hatolt be Kína felségvizeire a Paracel-szigetek környékén.
“A tények ismét azt mutatják, hogy az Egyesült Államok nem tesz mást, mint a dél-kínai-tengeri biztonságot veszélyezteti, valamint a regionális béke és stabilitás rombolója. A Déli Körzet Parancsnokság tengeri és légi erőket szervezett a hajó követésére, megfigyelésére, figyelmeztetésére és elűzésére” – emelte ki a kíniak álláspontját a hírportál.
Az amerikai haditengerészet szerint viszont a küldetésről szóló kínai nyilatkozat “hamis”, és a legújabb a kínai akciók hosszú sorában, amelyekkel Kína “félremagyarázza az Egyesült Államok törvényes tengeri műveleteit, és érvényesíti túlzott és jogtalan tengeri követeléseit délkelet-ázsiai szomszédai kárára a Dél-kínai-tengeren”.
Az amerikai haditengerészet továbbá kijelentette megvédi minden ország jogát arra nézve, hogy azokon a területeken, ahol ezt a nemzetközi jog lehetővé teszi, továbbra is lehetséges legyen a berepülés, hajózás és egyéb tevékenység. Ettől Kína “sem fog elriasztani minket” – tették hozzá.
Kína 1974-ben foglalta el a Paracel-szigetek feletti ellenőrzést az akkori dél-vietnami kormánytól.
Hétfőn volt a hatodik évfordulója a nemzetközi bíróság döntésének, ami érvénytelenítette Kína átfogó igényeit a Dél-kínai-tengerre, amely évente mintegy 3 billió dollár ( kb. 1 239 990 milliárd forint) értékű hajóforgalom csatornája.
Kína azonban soha nem fogadta el az ítéletet és szinte az egész Dél-kínai-tengerre igényt tart, míg a területtel kapcsolatban Vietnám, a Fülöp-szigetek, Malajzia, Tajvan és Brunei Szultánátus is egymással versengve és gyakran egymást átfedő követeléseket fogalmaz meg.
A borítókép illusztráció. Fotó: Dél-kínai-tenger, 2020. július 14. A 2020. július 14-én közreadott képen az Egyesült Államok Légiereje VFA-195 repülőszázadának egyik F/A–18E/F Super Hornet negyedik generációs vadászrepülőgépe megközelíti a USS Ronald Reagan nukleáris repülőgép-hordozót egy dél-kínai-tengeri hadigyakorlaton. MTI/EPA/US Navy Office of Information/MC2 Samantha Jetzer
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
