A Német Technikatörténeti Múzeumban őriznek egy kisrepülőgépet, melyet egy pilóta rendkívüli kalandja tett közismertté. Harmincöt éve, 1987. május 28-án világszenzációt keltett, hogy a 19 éves nyugatnémet Mathias Rust kisrepülőgépével akadálytalanul repült be a szovjet légtérbe, majd Moszkva szívében, a Vörös tér mellett szállt le. Azzal, hogy kijátszotta a sebezhetetlennek hitt szovjet légvédelmet, majd a kommunizmus fellegvárának tartott Kreml közelében landolt, a szovjet hadsereg reputációján ejtett sebet, amit a reformokat meghirdető Mihail Gorbacsov alapos tisztogatásra használt fel a konzervatív tábornoki karban. Maga Rust a kalandot egy év börtönnel megúszta.
A Schleswig-Holstein tartománybeli Wedel városkában élő Rust frissen szerzett pilótaengedéllyel és mindössze ötven óra repülési gyakorlattal rendelkezett, amikor 1987. május 13-án kéthetes észak-európai repülőútra indult. A mai napig nem derült ki, hogy már akkor szándékában állt-e a moszkvai kitérő, amikor kibérelte a Cessna 172-es Skyhwak II. típusú, D-ECJB jelű négyszemélyes túragépet, mindenesetre nem kis bátorságra vagy őrültségre vallott, hogy nekivágott a hosszú útnak. Indulás előtt kiszedett néhány ülést a gépből, hogy azokat tartalék üzemanyagtartályokra cserélje. A leadott repülési terv szerint a hamburgi felszállás után először Dániában szállt le. Innen az Északi-tengert átrepülve, a távoli Feröer-szigetek felé vette az irányt, majd Izland felé folytatta útját. Reykjavíkban pihent néhány napot, többek között ellátogatott abba az épületbe is, ahol fél évvel korábban Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára és Ronald Reagan amerikai elnök második csúcstalálkozóját tartotta. A tárgyalások eredménytelenül zárultak, a nukleáris fegyverek korlátozásáról nem született megállapodás. Vélhetően ez az élmény vezetett Rust végső elhatározásához, repülésével – ahogy később megfogalmazta – azt akarta elérni, hogy valamiféle „képzeletbeli híd” jöjjön létre kelet és nyugat között, csökkenjen a hideháborús felek közti feszültség és gyanakvás. A visszaút Norvégián, Svédországon és Finnországon át vezetett. Május 28-án Helsinkiben feltankolt, majd délben felszállt, a légi irányításnak azt jelentette, hogy Stockholm felé indul. Útját azonban keleti irányban folytatta, és kikapcsolta a Cessna összes kommunikációs berendezését, ezért a földi irányítás többszöri kísérlet ellenére sem tudta felvenni vele a kapcsolatot, majd mélyrepülésbe kezdett, és eltűnt a finn légi irányítás radarernyőiről. Felkutatására mozgósították a mentőegységeket, még a parti őrség egyik hajóját is, mert azt hitték, hogy a tengerbe zuhant. A mentőakció költségeit később kiszámlázták neki. Délután fél háromkor, miután Észtország fölött berepült a szovjet légtérbe, gépe megjelent a szovjet légvédelem radarjain. A barát-ellenség azonosító (IFF) rendszer nem ismerte fel, ezért potenciális ellenségként jelölték meg. Több föld-levegő rakétával befogták, a légvédelmet készültségbe helyezték, de a tűzparancsot nem adták ki. Két vadászgépet is felküldtek, ezek egyike befogta, de szovjet gyártmányú Jak–12 futárgépnek vélte. A gépek visszafordultak, Rust pedig folytatta útját, egyes feltételezések szerint le is szállt, hogy ruhát cseréljen. A radarokon többször is észlelték, de a véletlenek összjátéka mindig megmentette. Az egyik alkalommal egy előző napi baleset nyomai után kutató kisgéppel tévesztették össze, másszor a körzetben éppen légi gyakorlat folyt, és minden repülő tárgyat barátinak minősítettek, máskor pedig az előírásokat figyelmen kívül hagyó gyakorlógépnek nézték. Este hét órakor ért Moszkva fölé, de szerencséje ekkor sem hagyta el: a főváros légtérellenőrző rendszerében rövid üzemzavar támadt, a seremetyevói repülőtér forgalmát leállították, ezért egészen a belvárosig jutott. Rust először azt tervezte, hogy a Kreml falain belül teszi le gépét, de attól tartott, akkor azonnal letartóztatják és örökre eltűnik. A gyalogosoktól zsúfolt Vörös téren nem tudott leszállni, végül néhány kör után a tér déli oldalához közeli Balsoj Moszkvoreckij hídon (amelyről javítás miatt aznapra eltávolították a trolibuszok felső vezetékét) landolt, majd a Vaszilij Blazsennij-székesegyház mellett, a tér közvetlen közelében állt meg. A járókelők filmforgatásra gyanakodtak, amikor pedig szóba elegyedtek a pilótával, s ő azt mondta, hogy Németországból jött, mindenki a szocialista NDK-ra gondolt… „Láttam a gépet, eszembe nem jutott, hogy ne valami ezerszer egyeztetett akció volna” – emlékezett vissza a Vörös tér feletti körözésre Oleg Vakulovszkij újságíró, aki az elsők között beszélt a 19 esztendős pilótával. Az autogramokat osztogató Rustot csak két óra múlva tartóztatták le, a szovjet titkosszolgálat (KGB) is kihallgatta, pere 1987 szeptemberében kezdődött. Garázdaságért, a légi közlekedés szabályainak megszegésért és a Szovjetunió államhatárának megsértése miatt négy év munkatáborra ítélték. A hírhedt moszkvai lefortovói börtönből 432 nap után, azaz 1988. augusztus 8-án szabadult, a szovjet hatóságok a közép-hatótávolságú ballisztikus rakéták leszereléséről szóló INF-szerződés aláírása után, a Nyugatnak tett gesztusként adtak neki amnesztiát. Az eset sokkolta a Moszkva biztonságában teljes mértékben hívő szovjet közvéleményt, a sajtóban számos bíráló cikk jelent meg. Mihail Gorbacsov szovjet vezető a légvédelem totális kudarcát használta fel arra, hogy megszabaduljon a reformjait, a glasznoszty és a peresztrojka véghezvitelét akadályozó tábornokoktól. Több száz magas rangú, a szovjet légvédelemért felelős katonatisztet váltott le, Szergej Szokolov marsallt, honvédelmi minisztert nyugállományba helyezték. „Akkoriban senki sem hitte volna, hogy éppen a határvédelmi erők napján egy tapasztalatlan fiatal pilóta mélyrepülésben eljuthat a felfegyverzett ország szívéig” – mondta Vlagyiszlav Belov, az orosz tudományos akadémia Németországgal foglalkozó kutatórészlegének vezetője. Mathias Rust hatalmas médiafelhajtás közepette tért haza, sztoriját százezer márkáért adta el a Stern magazinnak. „Üzenetet akartam hagyni az emberiségnek, ezt meg is tettem. Voltak eszményeim, mindent a békéért, a szabadságért tettem… Szerettem volna aktívan kivenni a részemet a peresztrojkából, és azt reméltem, hogy Gorbacsov bevon ebbe a mozgalomba. Úgy gondolom, hogy egy kicsit meggyorsítottam a peresztrojkát” – hangoztatta Rust. A pszichikailag labilis fiatal nem sokkal később azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy megkéselt egy nőt, aki visszautasította közeledését, ezért másfél évre immár német börtönbe zárták. Aztán egyszerűen lopáson kapták, majd csalásért kellett pénzbüntetést fizetnie, aztán profi pókerezőként próbált pénzt keresni, később jógaoktató és pénzügyi tanácsadó lett. Van, aki hősként tiszteli, van, aki semmiféle valódi történelmi szerepet nem tulajdonít neki. A szovjet rendszert nevetségessé tevő akciója számos vicc és városi legenda forrásául szolgált, Rustot pedig nagy kalandjának kerek évfordulóin újra és újra meginterjúvolja a sajtó. Mostanság a gépéről többet tudunk, mint róla: a Cessna októberig egy berlini kiállításon látható, majd visszakerül a Német Technikatörténeti Múzeum állományába.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
