Az egészségügyi államtitkár szerint most olyan dolgokat lehet meglépni, amiket a szakma elfogad, a társadalom igényel, és politikai támogatás is van mögötte.
Takács Péter beszédet mond az új orvosi és védőnői rendelő átadásán a Nógrád megyei Endrefalván (Fotó: MTI/Komka Péter)
A legsürgetőbb feladat az alapellátás átalakítása – hívta fel a figyelmet a Mandinernek interjút adó Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, kiemelve: a változtatások az egészségben eltöltött évek számának növekedését, az otthonhoz közeli ellátás megerősítését, valamint a további járványokra való felkészülést célozzák. Takács Péter szerint az egészségügyi dolgozók bérfejlesztésére szánt összeg is folyamatosan emelkedik, a jövő évi költségvetésben csak erre 96,9 milliárd forint áll rendelkezésre.
Nagyjából minden összeállt az egészségügy körül, amire a rendszerváltás óta várunk. Most olyan dolgokat lehet meglépni, amiket a szakma elfogad, a társadalom igényel, és politikai támogatás is van mögötte. Most vagy soha hangulat van – hangsúlyozta a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára, aki a Mandinernek nyilatkozva részletesen beszámolt az egészségügyi szektorban tervezett változtatásokról.
Takács Péter a legsürgetőbb feladatnak az alapellátási ügyelet megszervezését nevezte, mivel annak ellenére, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és az önkormányzatok is jelentős összeget fordítanak rá, az egész rendszer széttöredezett, ráadásul nem fedi le a teljes országot. Véleménye szerint ahhoz, hogy ez az áldatlan állapot megszűnjön, egységesen kell megszervezni a betegek elosztását, és mindenkit az állapotának megfelelő szintre kell besorolni. Éppen ezért azt tervezik, hogy az alapellátási feladatokat minden járásban a mentőszolgálatok látják majd el.
Az országos rendszer – amelyre a legkésőbb a jövő év elején térhetnek át – úgy néz majd ki, hogy járásonként lesz egy ügyeletes orvos, akinek a munkáját mentőtisztek és kiterjesztett hatáskörű ápolók segítik, ők mennek majd ki a beteghez telemedicina-eszközökkel.
Tájékoztatása szerint a háziorvosoknál a praxisjogot a gyógyszertárak mintájára koncessziós joggá alakítják át, a jogosultságokat pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság adja majd ki. Mint fogalmazott, nem lesz államosítás, de nagyobb lesz az állami szerepvállalás az alapellátásban.
Ezekkel az átalakításokkal – folytatta – három fő céljuk van.
Az első, hogy növeljék a lakosság egészségben eltöltött éveinek számát, aminek eszköze a prevenció. A második, az otthonhoz közeli ellátás megerősítése, amelynek érdekében járási egészségközponttá fejlesztik a városi kis kórházakat és szakrendelőket. A harmadik fő cél pedig, hogy felkészüljenek a további járványokra.
A kórházak 25 milliárdos adóssága kapcsán az államtitkár jelezte: ezek egy része el nem számolt járványügyi költség, amelyből 21 milliárdot fokozatosan megtérítenek, emellett újragondolják a finanszírozási stratégiát, amelyet a pandémia előtti öt békeév adataira alapoznak majd. A kórházi várólistákat illetően emlékeztetett, hogy a járvány okozta nehézségek miatt elindítottak a várólista-csökkentő programot. A közéletben forgó számok kapcsán azonban fontos tudni – jegyezte meg –, hogy a műtőasztalra kerülés és a tervezett várakozási idő egy az öthöz aránylik egymáshoz, ami azt jelenti, hogy 750 nap helyett a valóságban 150 napot kell várni a beavatkozásra. Ez óriási különbség – húzta alá.
Az újonnan kinevezett államtitkár egyértelműen cáfolta a hazai orvoshiányt, hangsúlyozva, hogy 2010 óta folyamatosan nő az orvosok száma, valamint történelmi jelentőségű béremelés is zajlik. Más volt a helyzet, amikor egy osztályvezető főorvos bruttó hétszázezer forintért robotolt a kórházban, most viszont két és fél milliót keres – mutatott rá.
Takács Péter úgy véli, fontos lenne ha teljesítményelemek is megjelennének a bérezésben. Ennek, illetve a munkaterhelésnek a figyelembevételével dolgoznák ki az orvosi béremelés harmadik lépcsőjét is. Tájékoztatása szerint az egészségügyi dolgozók bérfejlesztésére a 2023-as költségvetésben 96,9 milliárd forint áll rendelkezésre.
Mint mondta, az összegek folyamatosan nőnek, jövőre 1470 milliárd forinttal, 120 százalékkal nagyobb lesz a forrás, mint a baloldali kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
