Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a múltban él, kifogásolta a Napunk hasábjain a szlovák külügyi tárca. „Az, hogy Magyarország állami tisztségviselője szlovákiai látogatását úgy jelenti be, mint egy felvidéki látogatást Nagy-Magyarország térképe előtt ülve, egy újabb példája annak, hogy a magyar fél figyelmen kívül hagyja ismételt felhívásainkat a kölcsönös empátiára, amely a szomszédsági kapcsolatokban fontos. Evidens, hogy a Nagy-Magyarország-térkép az államtitkár úr számára fontos üzenet a szlovákiai állampolgárok felé, hogy továbbra is a múltban él” – áll a nyilatkozatban. A martosi Esterházy Közéleti Tábor nyitónapján tartott fórumot követően erről is kérdeztük az államtitkárt.
A szlovák külügyminisztérium szerint ön figyelmen kívül hagyja a szomszédsági kapcsolatokban fontos kölcsönös empátiát, és a múltban él. Mi erről a véleménye?
Meglepődtem rajta. Aki ismer, és hallott már nyilatkozni történelemről, vagy úgy általában Szlovákiával kapcsolatos dolgokról, az nem vádolhat azzal, hogy nacionalista lennék, vagy bármelyik, velünk együttélő népet lenézném. Én azt vallom, végre el kellene fogadnunk egymás történelmét, kultúráját, és el kellene fogadnunk azt a történelmi tényt, hogy az elmúlt 1100 évből ezret egy államalakulatban éltünk le, így tehát minden, ami ehhez kapcsolódik, az közös történelmünk.
Nemzetpolitikai államtitkárként az én irodámban történelmi térképek vannak. Hisz a magyar nemzet határai nem esnek egybe Magyarország határaival.
A magyar kormánynak feladata, hogy foglalkozzon a határon túli magyarokkal. Ezt egyébként a szlovák kormány is megteheti a magyarországi szlovákok vonatkozásában. Úgy gondolom, az otthoni szlovákok örülnének, ha hasonló szlovák, államilag támogatott programok lennének az identitásuk, nyelvük és kultúrájuk megőrzéséhez. A szlovák külügy képviselőinek érdemes lenne elolvasni Zuzana Čaputová köztársasági elnök Borsiban elmondott beszédét, melyben hasonlóan gondolkodik ugyanezekről a témákról.
A magyarországi oktatási támogatások szintén elérték a minisztérium ingerküszöbét. Véleményük szerint a támogatást az iskoláknak kellene kifizetni, nem a szülőknek.
A magyar kormány azon az állásponton van, hogy ezt a támogatást a szülők a gyermekük után személyesen kapják meg, és költsék arra, amire leginkább szükségük van a gyermekeiknek.
Nem azt akarjuk, hogy ebből egy hálózatot hozzanak létre, szolgálati autókat vegyenek, intézményeket állítsanak fel, hanem azt akarjuk, hogy ezt az összeget a szülők tudják felhasználni. A támogatás egyébként most már a bölcsődétől a diplomáig jár a gyermekeknek.
A jelenlegi, bonyolult helyzetben mit tesz a magyar kormány a kárpátaljai magyarságért?
Az elmúlt tizenkét évben büszkék lehettünk arra, hogy a célokat együtt fogalmaztuk meg a határon túli magyar közösségekkel, és ezeket a célokat együtt is valósítottuk meg, sikeresen.
A közeljövő legsúlyosabb kérdése, hogy a kárpátaljai magyarság megmaradjon kárpátaljai magyarnak, és Kárpátalján maradjon meg.
Ezért nekünk mindent meg kell tennünk annak érdekénem, hogy támogassuk őket, annak érdekében, hogy ne ürüljön ki Kárpátalja magyar lakossága, és otthon tudják ezeket a nehéz időket átvészelni. Minden támogatást, amit eddig folyósítottunk a régióba, meghagytunk, ezen felül a Kárpátaljára menekült belső menekültek ellátását is segítjük. A nemzetpolitika jelenleg legfontosabb teendője, hogy a kárpátaljai magyarság is megmaradjon.
Melyek a magyar nemzetpolitika legfontosabb célkitűzései a következő időszakra?
A legfontosabb célunk, hogy a magyar közösségek megmaradjanak, számukban és gazdasági erejükben is növekedjenek. Nem csak 2025-ben, hanem pl. 2035-ben is. Ennek fontos része az is, hogy a felvidéki magyarság politikailag újra megerősödjön, vissza tudjon kerülni a szlovák törvényhozásba, és valódi érdekképviselet lásson el a magyarság érdekében.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
