A legfontosabb feladat az alapellátás átalakítása – mondta egy lapinterjúban az egészségügyért felelős államtitkár, aki beszélt az ügyeleti rendszer átalakításáról, a járási egészségközpontokról, a várólisták felszámolásáról, valamint a teljesítményhez és munkaterheléshez kötött bérelemésről is.
Nagyjából minden összeállt az egészségügy körül, amire a rendszerváltás óta várunk. Most olyan dolgokat lehet meglépni, amiket a szakma elfogad, a társadalom igényel, és politikai támogatás van mögötte. Most vagy soha hangulat van – mondta a Mandinernek adott interjúban Takács Péter. Az egészségügyért felelős államtitkár elárulta, egy percig sem volt benne kétség, hogy elvállalja a megbízatást, és a jelmondata a régi maradt: „a siker közös, a felelősség az enyém.”
A legsürgetőbb feladatnak az alapellátás átszervezését említette, azon belül is az alapellátási ügyelet megszervezését nevezte a leggyengébb pontnak. Egységesen szeretnék megszervezni a betegek elosztását, ezért az alapellátási feladatokat minden járásban a mentőszolgálatok látják majd el. Járásonként lesz egy ügyeletes orvos, akinek a munkáját mentőtisztek és kiterjesztett hatáskörű ápolók segítik, ők mennek majd ki a beteghez.
A háziorvosoknál a praxisjogot koncessziós joggá alakítják a gyógyszertárak mintájára, a jogosultságokat az Országos Kórházi Főigazgatóság adja majd ki.
„Nem lesz államosítás, de nagyobb lesz az állami szerepvállalás az alapellátásban”
– mondta az államtitkár.
Takács Péter kiemelte, hogy három fő céljuk van. Az első: növelni a lakosság egészségben eltöltött éveinek a számát, aminek eszköze a prevenció. A második: az otthonhoz közeli ellátás megerősítése, ennek érdekében járási egészségközponttá fejlesztik a városi kis kórházakat és szakrendelőket. A harmadik a felkészülés a további járványokra.
A kórházak 25 milliárdos adósságáról azt mondta, ezek egy része el nem számolt járványügyi költség, most ebből 21 milliárdot megtérít az állam, emellett újragondolják a finanszírozási stratégiát, amelyet a pandémia előtti öt év adataira alapoznak majd.
A várólisták ledolgozásánál Takács Péter szerint nagy segítség, hogy lecsengett a járvány, és azt is megnézik majd, hogy a paraszolvencia kivezetése után vannak-e olyan orvosok, akik a korábbinál jóval kevesebb beavatkozást végeznek, és velük szemben a kórházigazgatóknak fel kell majd lépniük.
Az államtitkár üdvösnek tartaná, ha teljesítményelemek is megjelennének az orvosok bérezésében, az emelés harmadik lépcsőjének bevezetéséről emiatt egyeztetnek is az orvosi kamarával, mert „nem biztos, hogy a feltétel nélküli alapbéremelés az egyetlen üdvözítő megoldás”. Szerinte a munkaterhelést is figyelembe kellene venni, és nemcsak az orvosoknál, hanem a szakdolgozók bérénél is, mert hiába keresnek két és félszer többet 2015-höz képest, még mindig nagy rajtuk a terhelés.
„A cél az, hogy ne nyíljon tovább az olló az orvosok és a szakdolgozók bére között”
– jelentette ki, és hozzátette, hogy ehhez elő kell készíteni a szakdolgozói béremelést. Ez a gondolkodás még az elején tart, de a kormányzati szándék megvan: a jövő évi költségvetésben 96,9 milliárd forint áll rendelkezésre a bérfejlesztésre.
A magán- és a közellátás együttműködésében nem a tulajdonos lesz a meghatározó, hanem az, hogy ki állja a végén a számlát: a társadalombiztosító vagy a beteg.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
