Az építőanyagárak az elmúlt hónapokban teljesen elszálltak, és egyelőre semmi sem utal arra, hogy az elkövetkező időszakban javulhatna a helyzet. Mindez súlyos gondot okoz az építőipari cégeknek, a közbeszerzéseknél pedig az állami és önkormányzati megrendelőknek is. Hogyan segítene a kormány?
A Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az építőanyagok májusban átlagosan 31,8 százalékkal drágultak az egy évvel korábbihoz képest. Csak májusban, vagyis az áprilisihoz képest 2,5 százalékos árugrást mértek. Hasonló a helyzet az építési munkák esetében is. Ezekért májusban átlagosan 17,3 százalékkal kértek többet, mint tavaly ilyenkor. Az építőipari vállalkozásoknak súlyos gondot okoznak a növekvő költségek, hiszen ha a megrendelők ezeket nem veszik figyelembe, a munkálatok folytatása veszteséges lehet számukra.
A hetekig tartó előkészítést követően a közlekedési tárca június végén rukkolt elő az első megoldási javaslattal, az árindexálással, ami egy olyan képlet, amelyet az építési munkálatok állami megrendelőinek a jövőben be kell építeniük a szerződésekbe. Az új indexálási képlet elsősorban azokat az állami tulajdonú vállalatokat érinti, amelyekben a közlekedési tárca a fő részvényes, vagyis például a Nemzeti Autópálya-társaságot (NDS), a Szlovák Közútkezelő Vállalatot (SSC) vagy a Szlovák Vasutakat (ŽSR), amelyek a legnagyobb építőipari megrendelőknek számítanak. „Úgy gondolom azonban, hogy, ez kiváló inspiráció lenne a helyi önkormányzatok és más ajánlatkérők számára is” – mondta el Andrej Doležal közlekedési miniszter, aki szerint ezzel elejét vehetnék a későbbi szerződésmódosításoknak.
Az árindexálás során kapott együttható kiszámítása több változót vesz figyelembe. A legnagyobb, 62 százalékos súlya természetesen az építőanyagáraknak van, amelyeket a Statisztikai Hivatal rendszeresen közöl. Az inflációs ráta húsz százalékos súllyal szerepel a számításban. Kisebb mértékben, nyolc százalékos súllyal a gázolaj árának a változását is figyelembe veszik. A fennmaradó tíz százalék egy olyan állandó, amelynek az értéke nem változik. A képletet a számlák benyújtásakor alkalmazzák majd.
„Az állam is pénzt takaríthat meg a valorizációs formulának köszönhetően”
– állítja Doležal. A számítás szerinte mindkét szerződő fél számára előnyös, vagyis védi az ajánlatkérőket is, akik a jelenlegi magas építőanyagárak alapján készített ajánlatokkal írnának alá új szerződéseket.
Az építésügyi tárca az árindexálásról a Közbeszerzési Hivatallal és az építőipari vállalkozók képviselőivel is egyeztetett. „Az előterjesztett javaslat elfogadható kompromisszumot jelent, mind az építőipari vállalkozók, mind a közigazgatás számára” – mondta Pavol Kováčik, a Szlovák Építőipari Vállalkozók Szövetségének (ZSPS) elnöke.
Az új valorizációs formula azonban csak az új szerződésekben jelenik meg. Így nem oldja meg azon vállalkozók problémáit, akiknek az árak váratlan emelkedése miatt nehézséget okoz a már leszerződött projektek befejezése. Az építőipari ágazat képviselői ezzel kapcsolatban már régóta figyelmeztetnek arra, hogy az aláírt szerződések mintegy háromnegyedéből hiányoznak az infláció növekedését figyelembe vevő záradékok. Az ajánlatkérők voltak azok, akik a rögzített szerződéses ár fenntartása érdekében ragaszkodtak a kizárásukhoz, miközben gyakori érv, hogy az ajánlattevőnek a közbeszerzés keretében benyújtott ajánlatában az esetleges áremeléseket is figyelembe kell vennie. Az olyan áremelkedések mértékét, mint amilyeneket a világjárvány és az ukrajnai háború okoztak, egyik fél sem láthatta előre az ajánlatok benyújtásának az időpontjában. Az ajánlatkérők nem rendelkeznek egyértelmű módszertannal a vállalkozók követeléseinek az értékelésére, és arra vonatkozóan sem, hogy a közbeszerzési törvény értelmében milyen körülmények között írhatnak alá szerződésmódosításokat előre nem látható körülmények miatt.
„Világos szabályokra van szükség”
– vallja Doležal, aki szerint azonban nem minden építőipari vállalkozásnak fogadhatják el automatikusan az általa igényelt áremelést. „Részletekbe menően dokumentálniuk kell, hogy mennyiért vásároltak például fát vagy acélt” – tette hozzé a tárcavezető.
Ha az állam nem talál hatékony és gyors megoldást a vállalkozók építési munkálatok végrehajtása során megnövekedett költségeire, fennáll a veszélye annak, hogy a vállalkozók elkezdenek kiszállni a projektekből. A jelenlegi áremelkedés ugyanis olyan látványos, hogy egyes esetekben az építőipari vállalat számára kifizetődőbb lehet a szerződés felmondásáért kifizetni a büntetést, mint viselni a magasabb költségekkel járó veszteséget. Ez a probléma az államot és a helyi önkormányzatokat egyaránt érinti. Példaként a pozsonyligetfalui (Petržalka) villamosvonal építése említhető, ahol az építkezés gyakorlatilag leállt. A mintegy 90 millió euró értékű projekt kivitelezője bejelentette, hogy nem folytatja a munkálatokat, amíg nem írják alá az árak növeléséről szóló módosításokat. A kisebb projektek megvalósítása is egyre bonyolultabbá válik. Június végén például a zólyomi Zlatý Potok lakótelepen található park felújításának kivitelezője bejelentette, hogy visszalép a szerződéstől. Ennek okaként a meredeken emelkedő árakat jelölte meg, ami miatt nem tudja a parkot a 375 ezer eurós pályázati áron felújítani.
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) az elnöke szerint a helyi önkormányzatok projektjei nagyjából 120 millió euróval drágultak.
„Ha nem találunk megoldást arra, hogy ne kelljen felmondani a szerződéseket, az építőipari vállalkozások megrendelések nélkül maradnak, el kell bocsátaniuk az alkalmazottaikat, az önkormányzatok pedig pénzt veszítenek”
– állítja Branislav Tréger. Ráadásul, ha az uniós forrásokból finanszírozott projektek megvalósítása késik, előfordulhat, hogy a pénzt vissza kell fizetni. A helyi önkormányzatok ezért azt szorgalmazzák, hogy a kormány tárgyaljon a lejáró programozási időszak meghosszabbításáról az Európai Bizottsággal.
VLADIMÍR MAŤO
A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
