A spaszticitás, vagyis a hosszan tartó izom-összehúzódás következtében jelentkező kóros izomfeszülés a stroke gyakori szövődménye. Miért alakul ki, melyek a legjellemzőbb tünetei, és hogyan kezelik? Mutatjuk.
Agyi érkatasztrófa, ismertebb nevén stroke akkor következik be, amikor az agy nem kap elegendő vért, illetve oxigént. Ennek két oka lehet: az egyik, hogy az agyi erek zsírlerakódás vagy vérrögök miatt elzáródnak, a másik, hogy egy ér elpattan, megreped, és ezáltal nyomás nehezedik az agyra. Az agysejtek mindkét esetben szinte azonnal károsodnak vagy elhalnak, nem véletlen tehát, hogy a sürgősségi ellátás létfontosságú ilyenkor – írja a Házipatika.com.
A stroke-nak számos szövődménye lehet, az egyik közülük a spaszticitás, amely a hosszan tartó izom-összehúzódás következtében kialakuló kóros izomfeszülést jelenti. Bár a kutatók még mindig nem térképezték fel teljesen a két állapot közötti kapcsolatot, cikkében a SELF – szakértők segítségével – összegyűjtötte, mit tudunk jelenleg a spaszticitás tüneteiről, megjelenésének okairól és kezelési lehetőségeiről.
Ahhoz, hogy képesek legyünk különféle tevékenységek elvégzésére – például be tudjuk kötni a cipőfűzőnket vagy kezet tudjunk fogni az ismerősünkkel –, az agyunknak folyamatosan kommunikálnia kell testünk többi részével. A kommunikáció az agyban és a gerincvelőben található idegpályák mentén közlekedő idegsejtek, az úgynevezett neuronok segítségével történik.
Spaszticitás akkor következik be, amikor megszakad a kommunikáció az agy, az izmok és azok között az idegek között, amelyek a központi idegrendszert összekötik az izmokkal. Ennek eredményeképpen az izmok összehúzódhatnak, amikor el kellene ernyedniük. Bár az esetek többségében a spaszticitás olyankor jelentkezik, amikor a stroke miatt károsodik az agykéreg (az agy mozgást irányító régiója) vagy az agytörzs (amely segít összekötni az agyat a gerincvelővel), más típusú agykárosodást követően is előfordulhat, beleértve bizonyos neurológiai állapotokat, mint a szklerózis multiplex és az agyi bénulás.
„A szakértők MR-vizsgálat segítségével előre meg tudják állapítani, hogy stroke után kinél alakulhat ki spaszticitás. Ha az MRI azt mutatja, hogy az agy olyan területein találhatók elváltozások, amelyek a rendellenességgel kapcsolatosak, akkor a neurológusok célzottan figyelhetik a spaszticitáshoz kapcsolható tünetek felbukkanását. Ez nemcsak az érintettek diagnosztizálását, hanem a kezelését is meggyorsítja” – nyilatkozta a SELF-nek dr. Gerard E. Francisco rehabilitációs szakorvos.
De mi magyarázza, hogy egyeseknél kialakul spaszticitás stroke után, míg másoknál nem? Ezzel kapcsolatban egyelőre megoszlanak a vélemények. Egyes kutatásokból az derült ki, hogy minél fiatalabban kap valaki stroke-ot, annál nagyobb az említett szövődmény veszélye. De vannak olyan eredmények is, amelyek szerint a dohányzás növeli meg a kockázatot.
Bár egyénfüggő, hogy kinél pontosan hogyan jelentkezik a spaszticitás, van néhány általános tünet, amely figyelmeztethet rá. Ezek az alábbiak:
Mint arra dr. Bradford B. Worrall neurológus felhívta a figyelmet, az egyik dolog, ami különösen szembetűnő a spaszticitással kapcsolatban, hogy minél keményebben küzdünk ellene, annál rosszabbul leszünk. „Ha például a könyökünknél érezzük a panaszokat, ne próbáljuk meg ugyanúgy mozgatni, mintha mi sem történt volna, akár ’erőszakkal’ is. Törekedjünk a lassú, óvatos, megfontolt mozdulatokra, ellenkező esetben súlyosbodhatnak az összehúzódások” – magyarázta a szakember.
A spaszticitást jelenleg nem lehet gyógyítani, de a fizikoterápia és a foglalkozásterápia kombinációja, valamint egyes gyógyszerek (pl. izomlazító hatású injekciók) segíthetnek a tünetek enyhítésében. Kiemelendő, hogy a terápia minden esetben egyénre szabott; függ az általános egészségi állapotunktól, a spaszticitás súlyosságától és egyéb tényezőktől is.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
