Brutálisan emelnék a budapesti parkolási díjakat Karácsony Gergelyék, tovább nehezítve ezzel a fővárosi autósok életét. A fővárost 4 zónára osztanák, a belső zónában 600 forintba kerülne egy óra parkolás. Az autóklub jogi bizottságának elnöke szerint Karácsony Gergely terveinek semmilyen szakmai indoka nincs – hangzott el az M1 híradójában.
Felháborította és megdöbbentette a fővárosi autósokat Karácsony Gergelyék legújabb ötlete, amivel nem csak átalakítanák, hanem fel is emelnék a budapesti parkolási díjakat.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes csütörtökön jelentette be, hogy szeptember elejétől 4 parkolási zónára osztanák a fővárost, és az árakat is megemelnék. Azonban azt még Kiss Ambrus sem tudta, hogy a zónák határai pontosan hol lesznek.
Ha Karácsony Gergely helyettesének tervei megvalósulnak, akkor az első zónában reggel 8 és este 10 között 600 forintba kerülne a parkolás óránként, ami a mostani árnál 15 százalékkal drágább.
A másodikban 450 forintot kellene fizetni reggel nyolc és este nyolc között, a harmadikban 300 forint lenne az óránkénti díj nyolctól délután hatig, a negyedik zónában pedig ugyancsak reggel nyolc és este 6 óra között 200 forintba kerülne a parkolás óránként.
További szigorítás, hogy az első, második és harmadik zónában legfeljebb csak három órát parkolhatnának az autósok.
Ráadásul a Karácsony Gergely vezette főváros a mostanihoz képest 10 százalékkal növelné azokat a területeket, ahol fizetni kellene a parkolásért. A bevétel nagy része pedig továbbra is a jellemzően baloldali vezetésű kerületek kasszájába vándorolna.
A fizetős parkolási terület növelése, az árak emelése, és a fizetős órák kiterjesztése egy újabb fejezete a Karácsony Gergely vezette főváros autósok elleni hadjáratának – erről Kovács Kázmér beszélt az M1-en.
A Magyar Autóklub Jogi bizottságának elnöke kiemelte: a mostani jelentős áremelést semmilyen szakmai indok sem támasztja alá és az csak egy újabb, az autósokra kirótt sarc.
„A baloldali vezetésű főváros a parkolási rendszer brutális áremelést is magában foglaló átalakításával tovább növelheti a budapesti közlekedési káoszt” – erről az Origo írt.
A portál szerint a gigantikus méretű dugók miatt már így is nehéz a fővárosi autósok élete. Karácsony Gergelyék rosszul szervezett és átgondolatlan intézkedései miatt a budai és a pesti alsó rakpart még járható szakaszain is szinte lehetetlen közlekedni, ráadásul a balliberális főpolgármester vezetésével Budapest csatlakozott ahhoz a brüsszeli autósellenes programhoz is, amely egyebek mellett az eddiginél is több helyről tiltaná ki az autókat és a sebességhatárokat is csökkentené.
Az Origo úgy összegez, nem csak Karácsony Gergely, hanem több baloldali vezetésű kerület is autósellenes, amely a DK-s Niedermüller Péter vezette Erzsébetvárosban csúcsosodott ki azzal, hogy a forgalmi rend átalakítása gyakorlatilag ellehetetlenítette az autós közlekedést.
Nem a BKK-jegyáremelés volt az első – bemutatjuk Karácsony melléfogásait
A főváros baloldali vezetése és személyesen Karácsony Gergely főpolgármester nem egy megosztó döntést hozott már eddigi regnálása során, kezdve a Lánchíd felújításától a kerékpársávok ügyén át egészen a 3-as metró körül kialakult helyzetig. A Karácsonyhoz köthető intézkedések szinte valamennyi esetben éles szembenállást váltottak ki a fővárosban, a közlekedésben beállt változások pedig az autósok mellett a tömegközlekedést használók körében is népszerűtlenek.
Karácsony Gergely ellentmondásos tevékenységét a BKK jegyáremelési gyakorlata mutatja be leginkább. Tudniillik, a főpolgármester közösségi oldalán nyugtatott meg mindenkit, hogy bár panaszkodnak az energiaárak világszintű emelkedése miatt, de ők, Budapest baloldali vezetői nem emelnek a közösségi közlekedés jegyárain.
Bár a főpolgármester azt kommunikálja, hogy nem lesz áremelés, a saját előterjesztése alapján mégis lesz.
A főpolgármester gyakorlata kapcsán eszünkbe juthatnak korábbi, a baloldali kormányzás idején végbement intézkedések, amikor az előzetes ígéretekkel ellentétben mégis sor került nagyobb léptékű áremelésekre. Karácsony Gergely saját előterjesztése szerint (amelyet helyettese ismertetett egy háttérbeszélgetésen)
Bár az tény, hogy az egyszerű vonaljegyek és a havibérletek árán nem emelnek, ugyanakkor az intézkedés egyértelműen áremelésnek minősül.
A baloldali városvezetés 2019-óta több olyan intézkedést hozott a fővárosi közlekedésszervezésben, amelyek megnehezítették a közlekedést. Az egyik napról a másikra a semmiből előtűnő kerékpársávok hatalmas dugókat eredményeztek, majd a Lánchíd végletekig halogatott felújításának megkezdésével újabb kihívással kellett szembenézniük az autósoknak.
A Blaha Lujza tér felújításával már azt gondolhattuk, hogy a közlekedési káosz tovább nem fokozható, de újabban már sem a pesti, sem a budai rakpartot nem kívánja az autósok rendelkezésére bocsátani.
A főpolgármester tervei szerint a Lánchidat annak felújítása után sem adná vissza az autósoknak, és előzetes ígéretével ellentétben már a pesti alsó rakpartot is lezárná. Karácsony Gergely láthatóan teljesen tisztában van azzal, hogy intézkedései népszerűtlenek, de nem akarta a baloldal választási esélyeit rontani azzal, hogy még a budapestieket is maga ellen fordítja a voksolás előtt.
Karácsony Gergely a választás után egy internetes portálnak úgy fogalmazott:„Ennek bejelentésével várnom kellett eddig a hétig, felismerve azt, hogy lehet, nem a kampány a legjobb időpont rá.”
Az utóbbi időben az autós közlekedés nehézkessé válása mellett a közösségi közlekedésben is egyre inkább problémák mutatkoznak, a 3-as metró esete példázza ezt a legjobban.
Karácsony a világjárvány alatt ivókutakat helyezett ki az állomásokra klimatizálás helyett, majd lezáratta a már felújított szakaszok egy részét is, így a metró- és állomáspótló buszokkal fokozza tovább az egyébként is terhelt felszíni forgalmat.
A közösségi közlekedés hatékonyságát tovább csorbító intézkedés a BKV-hajók korlátozása is. Nemrégiben derült ki, hogy a 2021-es évhez hasonlóan a baloldali városvezetés nem csupán a felszíni és föld alatti forgalmat korlátozta, de a vízi közlekedéssel is hasonlók a tervei. A városvezetés elképzelése szerint ugyanis a tavalyi évhez hasonlóan idén sem indítja el a BKK-hajókat.
Ez a fajta közösségi közlekedés Tarlós István főpolgármestersége idején nagy sikernek örvendett a fővárosiak körében, ugyanis kiegészítette a szárazföldi közlekedést, és azoknak a családoknak is esélyt adott a sétahajókázására, akik nem tudták a drágább szolgáltatást igénybe venni.
Tovább rontotta a tömegközlekedés minőségét a BKV bevételeinek csökkenése, amikor a francia hátterű JCDecaux elindult egy reklámtenderen, de a városvezetés ezt a folyamatot megakadályozta. Később persze rájöttek, hogy mekkora bevételtől esett el a BKV, és már belementek volna a szerződéskötésbe, csakhogy a francia céget már nem érdekelte a koncesszió.
A tender értéke megközelítette a hétmilliárd forintot, a francia érdekeltségű JCDecaux Hungary Zrt. négy éven át havi 142 millió forintot fizetett volna a jogért.
A városvezetés az anyagi problémák rendszeres hangoztatása ellenére többször is hozott döntést felújítási munkálatok költségesebb kivitelezéséről. Gondolhatunk itt a Lánchíd felújítása körüli zűrzavarra, amikor a baloldali városvezetés csak akkor indította el a beruházást, mikor a híd jóformán életveszélyessé vált.
Ez azonban nemcsak a megszokott késlekedés, hanem az áremelkedés miatt is lényeges elem a Karácsony vezette Budapest életében, hiszen míg a Tarlós-féle vezetés tervei a Lánchíd mellett a Váralagút és a 2-es villamos pesti hídfőnél lévő alagútjának felújítását is tartalmazták, addig Karácsonyék már csak a Lánchidat újíttatják fel, ráadásul ötmilliárddal drágábban.
A főpolgármester kommunikációjában igyekezett olcsóbbnak beállítani a csak a Lánchidat érintő beruházást, de végül mégsem tudta elleplezni az ötmilliárdos többletköltséget.
Hasonló a helyzet a Blaha Lujza tér felújításával, ott összesen 400 millió forintos az árkülönbség. A drágulás ellenére az eredetihez képest jelentősen csökkent a projekt műszaki tartalma és a beruházás sem halad éppen az ütemterv szerint.
A 3-as metró körül is sorra tűntek fel anomáliák, hiszen nemcsak a beígért klimatizálás maradt el, de még magát a metrófelújítást is sikerült megdrágítaniuk.
2020 decemberében a BKV Zrt. azt közölte: a szándéknyilatkozatban – a hónapok óta tartó egyeztető tárgyalások eredményeként – 9,1 milliárd forint többletköltség elszámolásában állapodtak meg az alagút-rekonstrukcióra vonatkozó, 2017-ben kötött, 48 milliárd forint értékű szerződésben foglaltakhoz képest.
A pótmunkák fedezetének biztosítására öt százalék tartalékkeretet biztosítanak, így a beruházás összességében 9,5 milliárd forinttal drágul.
Karácsony Gergely az önkormányzati választási kampány idején hőmérővel közlekedett a felújított metrószerelvényen, párttársai pedig szaunának nevezték a metrót, hatalomra kerülésük óta mégsem történt érdemi lépés a metró klimatizációja érdekében.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
