Növekvő ingatlanárak, emelkedő hitelkamatlábak és állami bérlakások ígérete. Mindezek közepette mire számíthatnak a lakásvásárlás előtt állók? Vajon a bérlakások jelentik majd a valós kiutat az inflációs nyomás időszakában?
Boris Kollár óriásplakátok sokaságán hirdeti, hogy megtörtént az, amiben talán már ő maga sem hitt: a közelmúltban elfogadták az állami bérlakásokról szóló törvényt. A Sme rodina egyik legfőbb választási ígérete tehát már törvényi alapot kapott, de még messze vagyunk attól, hogy érezhető változásokat hozzon a mindennapjainkba. A nagy kérdés, hogy eljutunk-e egyáltalán eddig, mert a jelenlegi kormányt jóformán semmi sem tartja már egyben.
Drágulás minden téren
Közben azt látjuk, a problémák egyre csak mélyülnek az ingatlanpiacon is. Az építkezések továbbra is drágulnak, ezzel az új ingatlanok ára még inkább az egekbe szökik, miközben már eddig is óriási – nem mellesleg árfelhajtó – keresleti többlet jellemezte a piacot. Ennek a piaci helyzetnek viszont lassan le kellene áldoznia a hatalmas tempóval dráguló kamatlábak miatt, amelyhez az Európai Központi Bank várható intézkedései is hozzájárulnak.
A jelzett változások összességében kiegyensúlyozottabb ingatlanpiac ígéretével kecsegtetnek, más kérdés, hogy az infláció üteme miatt milyen árakon stabilizálódhatnak a lakásárak. Ettől függetlenül nyilvánvaló:
a családok kiadásainak növekedése miatt egyre kevesebben engedhetik meg majd a drága hiteleket, így pedig a lakhatási kérdés megoldására éppen a bérlakások jelenthetnék a megoldást.
Erről beszélt már hónapokkal ezelőtt Kollár is, aki a 2020-as kampányában az osztrák mintához hasonló bérlakásprogramot ígért. A valóság természetesen kicsit más lehet, de egyelőre az is csak papíron van.
Milyen kritériumok mellett?
A gyakorlati megvalósítás, vagyis a törvény jövő évtől lép hatályba. Ennek értelmében év végéig egy új ügynökség jön létre, amelynek az lesz a feladata, hogy felpörgesse az állami bérlakások építését. Meg kell határoznia a szabályokat és biztosítania kell a befektető partnerek kiválasztását.
Fontos megjegyezni, hogy az állami bérlakások építésének alacsonyabb, 5 százalékos lesz az áfája. A lakások nagysága 27 négyzetmétertől 90 négyzetméterig terjedhet, lesz balkonjuk is. A bérlőnek beköltözés előtt általában 3, bizonyos esetekben 6 hónapos kauciót kell letennie. A bérbe adó felmondhatja a szerződést, ha a bérlő nem fizeti meg a bérleti díjat, a rezsit vagy bérbe adja a lakást.
Még más módon
Az elemzők ugyanakkor úgy vélik, a bérlakások elérhetővé tételének híre, vagyis ennek ígérete még önmagában nem mozgatta meg a piacot, hiszen a magas ingatlanárak és emelkedő hitelkamatlábak mellett továbbra is jelentős a hiteligénylők száma. Más kérdés, hogy ez a pénzügyi szolgáltatás egyre drágább lesz, s ezzel együtt jóval kevesebben igényelhetnek majd akkora összeget, amekkorára szükségük lenne. Bizonyos esetekben pedig nem a kisebb lakás vásárlása lesz az opció, mert a bonyolult gazdasági helyzetben semmilyen lakást nem tudnak majd megvásárolni a számukra kínált hitelből, így jön a bérlakás, mint „kényszermegoldás”.
Tegyük hozzá, az EU-ban csak a románok állnak jobban a magántulajdonban lévő ingatlanok terén, vagyis a kommunizmus évtizedei után is folytatódik a trend, miszerint saját lakásban él a szlovákiai lakosság többsége.
Ezen a téren azért sem következett be nagy változás, mert az EKB monetáris politikájának köszönhetően „olcsó pénz” került a piacra, a bankok alacsony kamatláb mellett kínáltak hiteleket, így akinek volt munkája és lakásra vágyott, annak a lakáshitel kedvező opciót jelentett az ingatlan vásárlására. Nagyobb gondot csak a tartozások és természetesen a magasabb életkor okozhatott az igénylőnek.
A szakemberek meglátásai szerint azonban hamarosan a fővárosban kedvezőbb lesz az albérlet, mint a hitel. Természetesen ez az ingatlanárak és a hitelkamatlábak függvénye, s mivel jelenleg mindkettő emelkedik, így kedvező változás rövid távon nem is valószínűsíthető.
Megfelelő időben
Látszólag tehát jó időben érkezik az állami bérlakásprogram, s máris egy osztrák, illetve több más külföldi vállalat jelezte építési szándékát. Nehéz viszont egyelőre komolyan felmérni a valós lehetőségeket, mert eddig is nehezen épültek új lakások még a leginkább preferált régiókban is. Ugyanakkor a befektetők szerint a kiszámítható, stabil program az alapja a sikeres bérlakásépítésnek. Ebben pedig a jelenlegi kormány nem jeleskedik, ahogy a hazai gazdaság megsegítésében sem.
A kormánynak pedig érdemes volna komplex megoldást találnia a fix kiadások terén jelentkező óriási növekedés korlátozására, mert ilyen körülmények között az állampolgárok jelentős adósságcsapdába kerülnek.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/25. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
