Ahogy arról korábban beszámoltunk, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken bejelentette, az EB javasolni fogja, hogy Ukrajna kapja meg az EU-tagjelölti státuszt. Időközben kiderült néhány érdekes részlet is azokról a feltételekről, amelyeknek Kijevnek meg kell felelnie ahhoz, hogy az Unió teljes jogú tagja lehessen.
Kosztur Andrást, a XXI. Század Intézet vezető kutatója közösségi oldalán közzétett posztjában gyűjtötte össze a döntés legfontosabb részleteit.
Úgy tudni, a tagjelöltségről végleges döntést jövő héten az EU állam- és kormányfői hozhatnak.
Bár von der Leyen azt mondja, Ukrajna az elvárások 70%-át már most beépítette a jogrendjébe, van akad azért néhány terület, ahol helye van a fejlődésnek. Kosztur Andrij Jermak, az ukrán Elnöki Iroda vezetőjének közleménye alapján gyűjtötte össze a legfontosabbakat:
– folytatni kell a megkezdett bírósági reformokat és fokozni a korrupció elleni küzdelmet
– stratégiai tervet kell kidolgozni az ukrán bűnüldöző és rendfenntartó szervek reformjára vonatkozóan
– életbe kell léptetni az „oligarchaellenes” törvényt
– összhangba kell hozni az ukrán sajtótörvényt a vonatkozó európai szabályokkal
– meg kell valósítani a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos törvénykezés reformját, amelynek kidolgozása jelenleg is folyamatban van a Velencei Bizottság javaslatai alapján.
Ukrajnával együtt hamarosan Moldova is megkaphatja a tagjelölti státuszt, Grúzia hasonló kérelmét azonban egyelőre nem támogatja az Európai Bizottság. Ukrajna, Moldova és Grúzia gyakorlatilag egy időben február-márciusban adta be kérelmét az EU-tagjelölti státuszra.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
