A szlovák közszolgálati csatorna Riporterek című műsorában újfent a Sajó folyó katasztrófájával foglalkoztak. A tényfeltáró riportból egy tehetetlen, a hatásköreit nem ismerő bürokratikus ország képe rajzolódik ki. Kiderül, a felelős hivatalok pontosan tudták, mikor fog kiömleni az alsósajói volt vasércbányából a bányavíz, mégsem tettek semmit. Közben a talajvíz is kontaminálódik, a folyó melletti pelsőci, csoltói kutakból vett vízmintákban már kimutatták a szennyezést. Megdöbbentő, de elhangzik a szlovák köztévében: ha Magyarország nem avatkozik közbe, itt továbbra sem történt volna semmi.
Amikor február közepén az egykori Siderit vasércbányából elkezdett ömleni a szennyezett bányavíz, ami a Sajó folyó ökológiai katasztrófájához vezetett, senki sem hitte volna, hogy a helyzet még négy hónap elteltével sem fog megváltozni érdemben. A Sajó élővilága több tíz kilométeres szakaszon kipusztult, és minden jel arra mutat, hogy a szennyezés el fogja érni a folyó magyarországi szakaszát is.
A szlovák közszolgálati (RTVS) csatorna stábja és szerkesztő-riportere, Juraj Mravec ellátogatott a szlovák-magyar államhatárig, Sajólénártfalváig, ahol rámutatott, a Kelet-Szlovákiából eredő Sajó folyó már Magyarországon is szemmel láthatóan szennyezett, 75 kilométerre a bányakifolyástól. A riportban az RTVS budapesti tudósítója megerősítette, Magyarországon a folyó szennyezettségével kapcsolatban már kongatják a vészharangot attól tartva, hozzájuk is eljut a szennyezett víz, amely már kipusztította a folyó élővilágát a szlovákiai szakasz egy részén. Gregor Martin Papucsek megemlítette, Nagy István magyar agrárminiszter kinevezése óta (hozzá tartozik a környezetvédelem) már a legfelsőbb, miniszteri szinteken is megkezdődött a párbeszéd a kér ország között a Sajót érintően, ám a környezetvédők még nagyobb nyomásgyakorlást sürgetnek magyar oldalról.
Mint mondta, június 16-án találkoznak Nagy István agrárminiszterrel, mely találkozó témája a Sajón történt katasztrófa lesz, és részletesen megbeszélik, mi okozta a tragédiát és milyen intézkedéseket hoztak idáig.
Amint a szerkesztő megjegyzi, csupán három hónappal az első jelzések után, a magyar fél indítványára kérte a szlovák környezetvédelmi miniszter a Kassai Járási Hivatalt, hirdessen veszélyhelyzetet. De az nem hirdetett. Martin Seman (független), a hivatal elöljárója a televíziónak kifejtette, hivatala nem hirdethet veszélyhelyzetet a folyón, mivel az több megyén át folyik, így nem az ő kompetenciájuk és tulajdonképpen a kormánynak kellett volna kihirdetnie a veszélyhelyzetet. (Ebben a cikkben részletesen foglalkoztunk a hivatalok inkompetenciájával, a hatáskörök egymásra hárításával.
A Riporterek stábja megkérdezte Ján Budaj, környezetvédelmi minisztert is, miért nem hirdettek ki eddig veszélyhelyzetet a folyón. Budaj beismerte, valóban, a folyó több megyén keresztül folyik, és most már tudja, hogy a kormánynak kellett volna ez ügyben lépni. Ezután mégis érthetetlen magyarázkodásba kezd: „maga a konkrét baleset, a környezeti katasztrófa egy konkrét helyszínen következett be, amelynek nem a folyó az oka”. Budaj érvelés tehát azon nyugszik, hogy nem a folyó a felelős a saját pusztulásáért, de a bánya, ezért a Kassai Járási Hivatalnak kell lépnie a veszélyhelyzet kihirdetésével. De megnyugtatott mindenkit, nem történt semmi, hiszen remek törvényeink vannak, melyeknek köszönhetően a bányamentők által végzett munkálatokat közbeszerzés kiírása nélkül, gyorsított eljárással is el lehetett kezdeni (több mint három hónappal az első jelzések után).
A riportban Varga Tibor, a helyi horgászszövetség titkára magyarázza, hogy legfőképpen a folyóban jelenlévő magas koncentrátumú cink és vas pusztítja a Sajó teljes élővilágát (emellett kimutatható többek között a mangán, kobalt, szulfátok, arzén, nikkel jelenléte is). Mára az élővilágra káros anyagokból több mint 3 ezer tonna mérgezi a folyót, jegyezte meg. Jana Hricková, a Rozsnyói Regionális Közegészségügyi Hivatal (RÚVZ) vezetője a riportban nyilatkozva elmondta, áprilisban és május elején végezték az egyes vízforrások minőségi ellenőrzését. A Sajó folyó közvetlen közelében, legfeljebb száz méterre található kutakból vettek mintát, összesen húszat, a Rozsnyói járás hat településén: Pelsőcön, Csoltón, Berzétén, Szalócon, Beretkén és Lekenyén.
A riporter kérdésére válaszolva a hivatal vezetője elmondta, március folyamán több mintát is vettek a folyóból és annak medréből, hogy radiológiai vizsgálatoknak is alávessék ezeket, ám jelenleg még a minták vizsgálata folyamatban van, ezért eredményekkel még nem rendelkeznek.
Alsósajó volt polgármestere, Ján Vieloha szerint a jelenlegi tulajdonosnál, az állami Ércbányák vállalatánál léteznie kell a kötelezően előírt vizsgálatokról szóló dokumentumoknak, hiszen egy határozat értelmében háromhavonta ellenőrizni kell a bezárt bánya állapotát. Még az RTVS által készített előző riportban az Ércbányák igazgatóját is megszólítva derült ki, hogy bár ők folyamatosan ellenőrizték a bánya állapotát, amelyben a 2008-as bezárást követően 2011-ben állították le végleg a szivattyút (amely a bányába befolyó víz kiszivattyúzására szolgált), ám a megszűnt és felszámolás alatt álló Siderit vállalatnak nem volt pénze ezt fenntartani.
Miloš Petráš, a Kassai Kerületi Bányahivatal elnöke (OBÚ) is megerősítette, az Ércbányák rendszeresen végzik a negyedéves monitorozást és erről a Rozsnyói Járási Hivatalt értesíteniük kell. „Erről biztosan volt értesítve a hivatal, tudniuk kellett róla, hiszen az ő kérésükre történtek ezek a vizsgálatok, ez a hivatal felelős a vizsgálatok elvégeztetéséért, és pontosan tudniuk kellett, mikor fog kifolyni a bányavíz” – nyilatkozta.
Jaroslav Šíp, a Rozsnyói Járási Hivatal elöljárója viszont nem érti, hogyan folyhatott ki a bányavíz, nincsenek ismeretei arról, hogyan folytak ezek a monitorozások, megfigyelések, nyilatkozta a Riporterek című műsorban. Annak ellenére sem, hogy hivatala 2011 óta írta elő az új tulajdonosnak, az Ércbányák állami vállalatnak, hogy a bánya állapotát negyedévente monitorozni kell, az eredményeket pedig a járási hivatal környezetvédelmi osztályára kell továbbítaniuk. Az elöljáró azzal védekezett, ők a folyó állapotért felelősek, nem a bányában található víz minőségéért. A riporter felhívta az elöljáró figyelmét a Környezetvédelmi Alap tartalékára (Enviromentálny Fond) is, amely kifejezetten az ilyen jellegű környezeti katasztrófák megsegítésére, kármentésre több millió euróval rendelkezik (erről ebben a cikkünkben kérdeztük a volt környezetvédelmi minisztert, Sólymos Lászlót). Azt kérdezte, felmerült-e már annak a lehetősége, hogy ebből az alapból kérnek további forrásokat a kármentésre, ám a kormány által pozícióba helyezett és kinevezett Jaroslav Šíp nem tudott erre a kérdésre válaszolni. Itt érdemes megjegyezni, 2021-ben a Szövetség sajtóközleményben reagált Šíp, a Rozsnyói Járási Hivatal élére való kinevezésére, aki addig hivatásos katonaként szolgált a városban.
Denisa Bárdyová, az országos rendőrfő-kapitányság szóvivője is nyilatkozott a riportban. Elmondta, intenzíven dolgoznak a Sajón történt környezeti katasztrófa kivizsgálásán, mely során a rendőrség környezeti bűnözéssel foglalkozó osztálya bekérette az érintett hivatalok által jegyzett összes olyan dokumentumot, ami segítheti a nyomozást, hogy „jogilag is definiálhassák a cselekményt”. A szükséges dokumentum beszerzése után a vizsgálótiszt kiértékelve a jogállást, meghatározza a vizsgálat további lépéseit, mondta. Arra, hogy ez mennyi ideig fog tartani, nem válaszolt, de hozzátette, az érintett hivatalokat a rendőrség nem akadályozza meg abban, hogy végezzék a feladataikat, akár a kármentést is.
Tegnap délután Vincze Lóránt, az RMDSZ EP-képviselője a közösségi hálón jelentette be, sürgős választ igénylő kérdéssel fordult Tóth Edina magyar és François Alfonsi francia kollégáival az Európai Bizottsághoz a kelet-szlovákiai
Mint írta, egyeztetett a Szövetség párt elnökével, Forró Krisztiánnal is (aki egyébként a magyar agrárminisztert is személyesen, közvetlenül parlamenti beiktattatása után tájékoztatott a Sajón kialakult helyzetről) Az EP-képviselő szerint a felvidéki szennyezés ügyében az Európai Bizottságnak közbe kell lépnie: meg kell szüntetni a szennyezést és helyre kell állítani a folyó élővilágát.
Szlovákia EP-képviselője, a kutató és környezetvédő Michal Wiezik (PS-Spolu) korábban szintén az Európai Bizottsághoz fordult, ebben támogatta a Momentumos Donáth Anna EP-képviselő is.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
