A Momentum egy ismeretlen, tapasztalatlan politikust választott vezetőnek, akinek feladata, hogy visszatérjen a korábban felvázolt irányvonalakhoz, és felvegye a harcot a rutinos Gyurcsány Ferenccel a baloldal vezetéséért. Összefoglalónkban felvázoljuk, mi vezethetett ahhoz, hogy a párt gyakorlatilag háttérbe szorította a teljes vezetői elitjét.
Cseh Katalin, Berg Dániel, Fekete-Győr András, Hajnal Miklós (Fotó: Havran Zoltán)
Egy magyar fiatal, akitől megijedt az egész Orbán-kormány – 2017-ben még ezzel a címmel jelentetett meg egy PR-gyanús cikket Fekete-Győr Andrásról, a Momentum korábbi elnökéről az Index – ma már Telexnél dolgozó – újságírója. Fekete-Győr akkoriban úgy vélekedett, hogy „újra kell definiálni Magyarországon a politikus fogalmát is, hogy az ne korrupciót, hanem a közösség ügyeiért felelősséget vállaló embert jelentsen”. Kiderült az is, hogy a pártelnök 2010-ben a Fideszre szavazott, „aztán nagyon hamar kiábrándult a pártból”. Az írásban kifejtették: sokan és sokszor hasonlították a fiatal Orbánhoz a pártelnököt, aki párizsi szobájában döbbent rá, „milyen reménytelen is az MSZP–Együtt–DK–PM–Liberálisok által akkor összekovácsolt kormányváltó összefogás”.
A cikk szerint Fekete-Győr ekkor döntötte el, hogy hazajön, és létrehoz egy új generációs politikai közösséget, majd pedig egy pártot, ami állítása szerint a „vállalhatatlan kormánnyal és a vállalhatatlan ellenzékkel szemben is alternatívát nyújt”. Fekete-Győr András azonban néhány év leforgása alatt gyakorlatilag az összes általa felvázolt irányvonallal szembefordult.
A Momentum az első komolyabb politikai fordulatát a 2019-es önkormányzati választások előtt követte el, amikor bejelentették: korábbi ígéreteik ellenére az általuk kritizált baloldali pártokkal közös jelöltek mögé állnak fel. Egy évvel később pedig már azt közölték: a 2022-es országgyűlési választáson közös listán indulnak a Demokratikus Koalícióval, a Jobbikkal, az LMP-vel, az MSZP-vel és a Párbeszéddel. A baloldali előválasztás első fordulójának kampányában Fekete-Győr András a Partizánnak adott interjút, amelyből kiderült: nemhogy nem hasonlít a fiatal Orbánra, de tulajdonképpen semmit nem tud pártja működéséről, jövőképéről.
A pártelnök az önellentmondásos, 10-12 másodperces hallgatásokkal, hümmögésekkel tűzdelt beszélgetésben még rutinkérdéseknél is teljesen tanácstalannak mutatkozott. De előkerültek olyan felvételek is, amelyben a pártelnök atomerőműnek nevez egy napelemparkot, kiderül továbbá, hogy fogalma sincs a magyarországi árakról, nem ismeri Budapestet, egy interjúban pedig bevallotta: zuhany alatt vágta tönkre elektromos rollerét.
Nem javított a párt népszerűségén az sem, hogy tavaly nyáron botrány robbant ki európai parlamenti képviselőjük körül. A Cseh Katalinhoz és családjához köthető cégek gyanús körülmények között nyertek el mintegy 4,8 milliárd forint értékű uniós támogatást. A vállalkozások feltehetőleg szisztematikusan együttműködve, a székhelyeikkel, fióktelepeikkel trükközve maximalizálták a profitot. Az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást, de vizsgálódik az Európai Csalás Elleni Hivatal is. Ezen baklövések ellenére az ifjúság megszólítására hivatott párt elnöke, Fekete-Győr András egy utcafórumon azon értetlenkedett, hogy nem szavaznak a fiatalok az előválasztáson.
Ennek eredménye pedig az lett, hogy a Momentum 3,4 százalékos eredményével az utolsó helyen végzett a baloldali előválasztás első fordulójában, amely után a párt küldöttgyűlése megvonta a bizalmat a párt alapító elnökétől és miniszterelnök-jelöltjétől. Nem használt a párt népszerűségének az sem, hogy az országgyűlési választások kampányában a párt elnökségi tagjáról, Hajnal Miklósról kiderült, nincs semmilyen diplomája, miközben korábban számos alkalommal hivatkozott magára közgazdászként. A párt új elnöke, Gelencsér Ferenc éppen a magát közgazdásznak hazudó politikust és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettest győzte le az elnöki versenyben.
A Telex pedig most a Momentum újdonsült vezetőjéről készített egy szintén PR-gyanús cikket, amely szerint – Fekete-Győrhöz hasonlóan – ő is egy konzervatív, kiábrándult fideszes, aki 2010-ben még a kormánypártokra szavazott, mára azonban új utak után nézett. A korábbi pártelnökhöz hasonlóan Gelencsér Ferenc sem kímélte a baloldalt. Úgy vélekedett, „a céltalan orbánozás helyett a hazánkról alkotott elképzeléseinkről” kell beszélni.
Gelencsér Ferenc (Fotó: Koszticsák Szilárd)
Mindez arra utalhat, hogy a párt felismerte, vissza kell térni az eredeti elképzelésekhez, s mindezt a régi, mára bukott, összegyurcsányozott pártelit háttérbe szorításával tennék. Kérdéses azonban, hogy Gelencsér Ferenc követni tudja-e a feltételezett PR-esei által felvázolt irányvonalat, vagy Fekete-Győr Andráshoz hasonlóan ő is eltéved a politikai útvesztőkben.
Különösen érdekes a párt legújabb választása annak fényében, hogy jelenleg csupán a Momentum és a Demokratikus Koalíció rendelkezik mérhető támogatással a baloldali ellenzéken belül. Így a politikai tapasztalattal nem rendelkező Gelencsérre hárul a feladat, hogy megküzdjön a rutinos Gyurcsány Ferenccel a baloldal vezetéséért.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
