Vannak országok, ahol betiltották a naptejek használatát környezetvédelmi szempontok miatt. Más országokban még az sincs rajta a naptej címkéjén, hogy rákkeltő hatású lehet. Mi a baj a naptejekkel? Lehet-e naptej nélkül élni?
Időről időre felröppen egy-egy hír, amely szerint a naptejek többet ártanak, mint használnak. Hogy összetevőik az emberre és a környezetre is veszélyesek. Ez utóbbi bizonyosan igaz két összetevőre, amelyeket a világ számos turistaparadicsomában már be is tiltottak. A tilalom oka, hogy a naptejekben található összetevők, elsősorban az oxibenzon és az oktinoxát, károsítják a korallokat, veszélyesek a vízi élővilágra, és az amúgy is törékeny temgeri ökoszisztémákra.
Az Egyesült Államokban a Virgin-szigeteken 2019 júliusa óta tilos az oxibenzon és az oktinoxát tartalmú napvédők importja és árusítása.Palau szigetállamban a tilalom 2020. január 1-jén lépett életbe, és minden olyan naptejre, illetve UV-szűrős kozmetikai készítményre vonatkozik, amelyben a 10 legkárosabb összetevő – köztük oxibenzon és az oktinoxát – megtalálható. Az ilyen teremékeknek egyaránt tiltják az árusítását, a gyártását és az importot is.A 2021. január 1-jén életbe lépett hawaii tilalom az oxibenzon és az oktinoxát tartalmú kémiai fényvédőt tartalmazó termékekre vonatkozik, kivéve azokat, amelyeket orvos írt fel használójának.
Szintén az USA-beli Key West szigetén is hasonló döntést hoztak. Teri Johnston polgármester a döntésről akkor így nyilatkozott: “Többezer napvédő van a piacon, de zátonyunk csak egy.”
A Hollandiához tartozó Karib-tengeri Bonaire szigetén szintén 2021-től tilos a kémiai fényvédők használata.
Ha a teljes országoban nem is, Mexikó számos turista paradicsomában, így Cancunban, a Playa del Carmen-en és a Riviera Maya-n kizárólag lebomló fényvédőket – titán-dioxid vagy cink-oxid tartalmú termékeket – szabad használni.
Thaiföld szintén tiltja a kémiai napvédő összetevők – oxibenzon, oktinoxát, 4-methylbenzylidene camphor, butilparabén – használatát Thailand tengeri nemzeti parkjaiban.
A nagy iparági cégek ellenzik az intézkedést, szerintük a naptejekben található vegyületek káros hatásait nem önmagukban kellene csupán vizsgálni, hanem más tényezőkkel együtt, amelyek szintén hatással vannak az érintett vizekre, úgy mint a globális felmelegedés, egyéb szennyezések.
Ingyenes naptej tesztünk eredményét itt nézheted meg!
A teljes tiltás ellenzői között vannak azok is, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy a napsugárzás ellen az embernek védekeznie kell, súlyos egészségügyi hatásai lehetnek annak, ha nem használnak napvédő terméket. Fontos az élővilág védelme, de a tiltás miatt attól tartanak, hogy megnő a bőrrákos esetek száma.
A naptejekkel kapcsolatos viszonyunkat – hogy tudniillik használjuk vagy sem – sok tényező bonyolítja. Először is az emberi szervezetnek szüksége van D-vitaminra, amit elsősorban a napfénytől „kaphatunk”. Másodsorban azonban a napsugárzás káros, ami ellen valamilyen módon védekeznünk kell.
Fizikai és a kémiai fényvédők
A naptejeknek alapvetően kétféle típusa létezik: a fizikai és a kémiai fényvédők. A fizikai fényvédők a kémiaival szemben nem szívódnak fel a bőrben, ezért biztonságosabbak. A naptejekben még mindig vannak olyan összetevők, amelyek károsak a környezetünkre és ránk, emberekre is. A gyengébb ózonpajzs miatt erősebben ér minket az UV-sugárzás, a bőrrák és az UV-sugárzás között pedig egyértelmű összefüggés van. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a naptejhasználat biztosan megelőzné a melanóma kialakulását, maximum csökkenti vagy késlelteti azt. A naptejeken látható rövidítések jelentéséről, az UVA logóról és sok minden másról Naptej kisokosunkban olvashatsz.
Azok a fentebb említett országok, amelyek betiltották a naptejeket két összetevőt tettek felelőssé az élővilág pusztulásáért: az oxibenzont és az octinoxátot. Ugyanez ez a két kémiai összetevő a legveszélyesebb az emberre is. Mindkettő felszívódik a bőrön át, bejut az emberi szervezetbe, ahol megzavarhatja a hormonháztartást, a nemi hormonok és a pajzsmirigyhormonok működését kedvezőtlenül befolyásolhatja.
Teszt: szúnyogriasztó és kullancsriasztó szerek
Titán-dioxid
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) osztja az amerikai szakhatóság véleményét abban, hogy a titán-dioxid rákkeltő hatású lehet, ha belélegezzük. Az európai szakhatóság szintén egyetért a titán-dioxid lehetséges rákkeltő hatásával, ezért az EU egy új szabályozást készített elő, amelynek értelmében minden olyan terméken fel kell tüntetni a rákkeltő figyelmeztető jelzést, amelyben megtalálható a titán-dioxid. Jellemzően vegyi- és kozmetikai termékekben fordul elő, a naptejben is. (A titán-dioxid felhasználását élelmiszerekben 2022. január 18-ától tiltja az élelmiszer-adalékanyagokról szóló uniós rendelet.)
Végül a javaslatot levették a napirendről, köszönhetően az iparág óriási lobbijának. Pedig betiltásról szó sem volt, csupán egy figyelmeztető címkéről, amely arra hívta volna fel a figyelmet, hogy belélegezve a titán-dioxid rákkeltő hatású lehet. Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag szakértője több cikket is publikált naptej témában, ő azon az állásponton van, hogy semmiképpen ne használjunk spray formában titán-dioxidot tartalmazó naptejet.
Nem létezik olyan napvédő krém, amely teljesen kockázatmentes mind az emberre, mind a környezetünkre. Úgy tűnik, csak elég jó megoldásaink vannak, tökéletes, valódi zöld alternatíva egyelőre nem áll rendelkezésünkre. Amit azonban megtehetünk (és tegyünk is meg):
✓ Ne menjünk napra 11 és 15 óra között, maradjunk árnyékban,
✓ Viseljünk könnyű ruhát a nap ellen,
✓ Ha naptejet választunk, mindig olvassuk el az összetevők listáját,
✓ Kerüljük az olyan termékeket, amelyek spray formátumúak és titándioxidot tartalmaznak. Titándioxidot csak krémként használjunk,
✓ Részesítsük előnyben a fizikai fényvédőket a kémiaival szemben,
✓ Ne süttessük magunkat a napon akkor sem, ha magas faktorszámú termékkel kentük be magunkat, mert hamis biztonságérzetet ad.
Nem egyszerű feladat naptejet választani, ha környezeti és egészségügyi szempontokat is szeretnénk figyelembe venni. Egy biztos: a nap káros sugarai ellen védekeznünk kell, a lehető legegyszerűbb, ha a déli órákban nem megyünk napra, más esetekben pedig fizikai fényvédelemről gondoskodunk.
A cikk az Innovációs és Technológiai Minisztérium (FV-I-18-19) támogatásával készült.
Ez a poszt Milyen naptejjel ártunk a legkevesebbet? először itt jelent meg: Tudatos Vásárlók.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
