Újabb kampány indult Németországban azért, hogy mindenki, mind a nyolcvanmillió német takarékoskodjon az energiával. Az indoklás szerint „ezen múlik az ország szabadsága és biztonsága”. Azt tanácsolják például, hogy a németek harminc fokon mossák a ruhákat, vegyenek takarékos zuhanyfejet, állítsák két fokkal feljebb nyáron a klímát és rendszeresen olvasszák le a mélyhűtőket. Nagyjából az általános iskola alsó tagozatán tanulnak ilyeneket a magyar diákok. Közben itthon újabb fontos engedélyt kapott a paksi bővítés – hangzott el az M1 Híradójában.
Néhány napja kezdődött a német szövetségi kormányzat új, országos kampánya, amelyben nagyobb energiatakarékosságra igyekszik sarkallni a németeket. A kampány részeként tippeket adnak, hogyan lehet spórolni az energiával. Többek között azt tanácsolják, hogy mossanak alacsonyabb hőfokon, fürödjenek hidegebb vízben – írja a Híradó.hu. Tekerjék lejjebb a radiátorok, és feljebb a légkondicionálók hőfokszabályzóit, vagy vegyenek kisebb képernyőjű TV-t. A kezdeményezést többen bírálták Németországban, mondván: az ilyen ötletek nem sokat segítenek az átlagemberek valós problémáin.
A rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedéseket követel meg – reagált a miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban az Európai Bizottságnak a benzinárstopot ért kritikáira. Az uniós testület az árkorlátozás felfüggesztésére szólította fel a magyar kormányt. Orbán Viktor ennek kapcsán azt mondta: ha nem lenne benzinárstop, akkor a benzin és a gázolaj ára is valahol 800 forint környékén járna már – írja a Híradó.hu.
Az uniótól azt kérjük, hogy lássa be, hogy egy rendkívüli helyzet van. Arra kérjük a brüsszeli bürokratákat, hogy ne az egy méret mindenkire jó logikáját kövessék, hanem értsék meg, hogy a háborús zónához közelebb eső országokban szükség lehet rendkívüli intézkedésekre, például nemzeti alapon különbséget tenni a rendszámok illetve a járművek között – fogalmazott a miniszterelnök. Az M1-nek nyilatkozó szakértő vitába szállt az Európai Bizottság érvelésével Nem is feltétlenül védhető az EU álláspontja, hiszen amit tilt az EU, az az, hogy állampolgárok között tegyenek különbséget a szabályozásban, ugye itt nem az állampolgár konkrétan, aki megtankol, neki az állampolgársága számít, hanem a gépkocsinak, tehát, hogy az egy magyar forgalmival rendelkező gépkocsi vagy pedig nem – ismertette Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
Az ársapkát a kőolaj árának drámai emelkedése indokolja a leginkább – írta szombaton a Világgazdaság. A lap szerint egyértelmű, hogy a drasztikus drágulás mögött az orosz–ukrán háború áll. A cikk a Nyugat-Európában leginkább használt északi tengeri Brent- és az Oroszországból érkező – tehát a magyar piacot is meghatározó – Ural-típusú kőolaj árát veti össze. A két típusú nyerskőolaj piacán tapasztalható árkülönbség jelentős mértékben nőtt, hiszen míg február 23-án – háború kitörése előtt egy nappal – a Brentet még alig 1,64 dollárral adták drágábban, addig június 10-re az árkülönbség 34,4 dollárra hízott. Ahogy a lap fogalmaz:
Ez közel 21-szeres növekedés. Ezekből a számokból is tisztán látszik, hogy a magyar rezsicsökkentés csak az orosz kőolajjal tartható fent. Szintén a rezsicsökkentés fenntartásáról beszélt szombat reggeli Facebook-videójában a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter a paksi bővítés egyik legfontosabb engedélyéről, a talajszilárdítási engedély megszerzéséről tett bejelentést.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
