A nemzeti összetartozás napja alkalmából Tata Város Önkormányzata ismét közös emlékezésre hívta az elszakított országrészek testvértelepüléseinek küldöttségeit, a felvidéki Szőgyénből, az erdélyi Szovátáról és a vajdasági Magyarkanizsáról. A rendezvénysorozat június 3 – 6. között került megrendezésre Tatán, majd Szőgyénben fejeződött be június 6-án. A négy település polgármesterei Csíksomlyón emlékeztek és illesztették egybe a nemzeti összetartozást jelképező fafaragványt.
A Tatára érkezett vendégek házigazdáik kíséretében elsőként közösen ellátogattak Budapestre, ahol megtekintették a megújult Néprajzi Múzeumot és a Magyar Zene Házát, míg a három testvérváros diáksága (négy szőgyéni alapiskolás, az anyanyelvi vetélkedő győztesei és három-három szovátai és magyarkanizsai fiatal, kísérőikkel) az Állatkertben tett látogatást. Az esti órákban megérkeztek a 11. Szőgyén-Tata Tata-Szőgyén kerékpártúra résztvevői, huszonöt Csongrádys diák és a kísérő pedagógusok.
Másnap, június 4-én a nemzeti összetartozás napi emlékezés a Kossuth téren vette kezdetét, ahol a félárbocra eresztett Országzászlónál elhangzott Juhász Gyula Trianon című verse, szőgyéni, szovátai, magyarkanizsai és tatai versmondók tolmácsolásában, hangfelvételről. Az ünnepi beszédet Bicskei Ibolya, a Magyarkanizsai Községi Tanács tagja mondta.
A téren bemutatták azt a Szent Korona installációt, mely Elekes Gyula tűzzománc művész alkotása, és a Rotary Club Székelyudvarhely megrendelésére készült.
A Mindszenty téren elhelyezett szőgyéni keresztnél folytatódott az emlékezés, ahol Leboc Szabolcs a szőgyéni küldöttség vezetője, önkormányzati képviselő mondott ünnepi beszédet, Berényi Kornélia Sajó Sándor A magyar kereszt című versét tolmácsolta majd elhelyezték a tisztelet virágait. Az emlékezők közt jelen voltak azok a régi szőgyéniek és azok leszármazottai, akiket 1948-ban a felvidéki kitelepítések idején űztek el otthonaikból és Tatán leltek új otthonra.
Innen a Nemzeti összetartozás terére vonult az emlékező közösség, ahol Rigó Balázs, Tata város alpolgármestere mondott ünnepi beszédet. Fülöp László Zsolt szovátai polgármester üdvözlő sorait Nagy László, Szováta város tanácsának tagja olvasta fel, majd az emlékoszlop megkoszorúzása következett.
A délutáni és esti órákban a vendégek bekapcsolódtak a Katonazenekarok Fesztiválja – és a Tatai Patara rendezvénybe. Az esti órákban a Kálvária-domb alatt a tatai, szőgyéni és magyarkanizsai cserkészek meggyújtották az Összetartozás Tüzét, majd táncház vette kezdetét a Tűzmalom Táncház táncosaival, zenészeivel, tatai, szőgyéni, szovátai és magyarkanizsai cserkészekkel, fiatalokkal és résztevőkkel.
Másnap, pünkösd vasárnapján, a négy testvértelepülés küldöttsége Szőgyénbe utazott. A szőgyéni kerékpárosok immár a tataiakkal együtt újra nyeregbe szálltak és megtették a hetven kilométeres távot, így a koraesti órákban ők is Szőgyénbe értek.
Szőgyéni vendéglátók bemutatták a község nevezetességeit, a Tájház és Múzeum létesítményt, a Nagyboldogasszony-templomot, a képzőművészeti galériát, a tati „szőgyéni kereszt” ikerpárját, amit az Összetartozás keresztjeként tartanak számon a templom előtti emlékparkban.
Majd a tatai, szovátai és magyarkanizsai vendégek visszaindulta Tatára, ahonnan másnap, pünkösd hétfőjén indultak haza a küldöttségek tagjai.
A tizenegy tatai kerékpárossal a szőgyéni házigazdák, június 6-án Lévára utaztak, ahol megtekintették a Barsi Múzeumot majd az Atlantis Center interaktív élményközpontban tettek látogatást. Visszatérve Szőgyénbe, trianoni megemlékezést tartottak az emlékparkban. Volt kerékpáros falunézés és filmvetítés, majd június 7-én a reggeli órákban újra nyeregbe szálltak és hazakerekeztek Tatára.
Hatodikán este érkeztek haza a szovátai és a csíksomlyói látogatásról a polgármesterek, ki-ki hazavitte magával az elszakított területet jelképező faragványt, mely 2013 óta vált az összetartozás jelképévé, hogy megőrizve azt, a következő évben újra összeilleszthessék, megerősítve az együvétartozást.
Az asztalra helyezhető méretű faragvány Smidt Róbert szőgyéni fafaragó munkája.
A központi elemet körülvevő elmozdítható darabok kézfejre utalnak, a helyükre kerülve óvóan hozzásimulnak a központi oszlopon nyugvó aranyszínben ragyogó országalmához.
A jelkép darabjait nemzeti színű szalag tartja össze. Az alkotás talpazatán egy Babits Mihály idézet olvasható: „nem holt rög, hanem élő lélek”.
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
