Ma százkét éve annak, hogy aláírták a trianoni békediktátumnak nevezett határozatot. Azt a dokumentumot, amely az akkori Magyarországot darabjaira szakította. A nap, amely megtörni kívánta a magyarságot, mára a Nemzeti összetartozás napjává nemesedett a Magyar Kormány 2010-es kezdeményezésének köszönhetően. Bár határok választanak el minket egymástól, a szívünk és lelkünk sosem szakadt szét.
Az éberhardi Apponyi-kápolnában tartottak ökumenikus istentiszteletet a megemlékezés alkalmából. Zsidó János esperes-plébános és Édes Ákos református lelkész hirdette az igét és mondott imát.
Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke örömét fejezte ki, hogy az emberek újra együtt emlékezhetnek. Az összetartozásunk napján újra kezet foghatunk és érezhetjük, hogy egy nemzet tagjai, a magyar nemzeté vagyunk.
Szakály Sándor történész, a Veritas Történetkutató Intézet Munkatársa kérdésünkre, hogy hogyan változott a magyarság megítélése Trianont illetően, ha változott rendkívül kimerítő választ adott.
Czimbalmosné Molnár Éva, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője emlékbeszédében Apponyi Albertet méltatta. Elmondta, az egyik legtekintélyesebb, külföldön is nagyrabecsült politikusa volt Magyarország védőügyvédje. Arra buzdít minket, hogy fel kell fedeznünk, Trianon nyomán, mi az, amit a Kárpát-medencében magyarként kaptunk. A magyar nép lelke túlnőtt törékeny testén, amelybe belekényszerítették. Megtaláltuk az utakat és lehetőségeket, amik egymáshoz vezetnek minket.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
