Tímár Péter 1997-ben bemutatott filmvígjátéka az ezredforduló egyik legnagyobb magyar közönségsikere volt.
Ha elgondolkodom azon, miért éppen a Csinibaba indított valóságos retró hullámot a rendszerváltás évtizedéből ocsúdó Magyarországon, a keserédes szó jut eszembe. A film ugyanis a megszépülő emlékezeten át mutatja az ´56 után élni vágyó Kádár-kori Magyarországot, azt a világot, ahol a fiatalság még a diktatúra díszletei között is lehetett Su-su bolondság.
A Csinibaba sikerét meggyőződésem szerint az hozta, hogy nem akart nagyot mondani, megmaradt annak a zenés filmnek, amely sokakban váltott ki nosztalgiát. A könnyed műfaj ugyanakkor hagy időt a gondolkodásra, ami után a cukormáz mellé keserű mellékíz társul.
Érzésem szerint a Kádár-kort fiatal felnőttként megélt generációk képletesen maguk is ott vannak a mozivászon előtt az oly távoli, és legkésőbb 1990 óta tudjuk, eléggé csalfa édes élet után nyúlva.
Megjelent a Magyar7 2022/22. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
