Idén átlagosan 10 százalék lehet az infláció Magyarországon, ami jövőre elsősorban a bázishatásoknak köszönhetően 5% környékére csökkenhet – mondta az Inforádió Aréna című műsorában kedden este Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint „jelenleg a recessziótól jobban kell félni, mint az inflációtól”. Ennyire magas inflációs pályát eddig a piaci szakemberek közül is csak kevesen vártak, elképzelhető, hogy a kormány már számol a múlt héten bejelentett különadók áthárításából fakadó inflációs többlettel, írja a Portfolió.
Májusban a 10%-ot is meghaladhatja az áremelkedés Magyarországon, Virág Barnabás, az MNB alelnöke kedden 10,5% körüli értéket vetített előre a jegybank adatai alapján. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint éves átlagban is „inkább 10% körül” lehet az áremelkedés, ami azonban még így is elmarad majd néhány európai ország adatától. A miniszter szerint jelenleg a recessziótól jobban kell félni, mint az inflációtól.
Nagy Márton szavai azért is meglepők, mert a Portfolió legutóbbi felmérésében még az áprilisi inflációs adat megjelenése előtt az elemzők 9,3%-os éves átlagos drágulással számoltak. Mindössze egy szakember volt, aki 10 százalékra, egy másik pedig 9,9%-ra várta az inflációt idén.
Az MNB legutóbb március végén tette közzé előrejelzését, akkor 7,5-9,8 százalékos sávba becsülték az éves átlagos áremelkedést. Azóta már utaltak rá, hogy ennek a sávnak a felső felében-harmadában lehet a tényleges adat, vagyis erősödnek a felfelé mutató kockázatok. Az áprilisban megjelent konvergenciaprogramban a kormány 8,9%-os inflációt vetített előre az év egészére. Ráadásul ehhez a 8,9%-os prognózishoz igazították a nyugdíjemelést, vagyis könnyen lehet, hogy az ősszel majd még egy évközbeni kiegészítésre lesz szükség a nyugdíjaknál, ha valóban 10% körüli érték látszik.
Vagyis Nagy Márton az első kormányzati vagy jegybanki szereplő, aki hivatalosan is kétszámjegyű éves átlagos inflációról beszélt.
Emögött több dolog lehet. A legvalószínűbb, hogy a kormány már számol (vagy próbál számolni) a múlt héten bejelentett különadók inflációnövelő hatásával. A kereskedők és szolgáltatók ugyanis valamilyen mértékben valószínűleg áthárítják majd a terhet a fogyasztókra, ami az árak emelkedésében csapódhat le. Ezzel az elemzők még nem kalkulálhattak, hiszen csak a múlt héten ismerhettük meg a részleteket, illetve a jegybank is legkorábban június végén szerepeltetheti majd friss előrejelzésében.
A 10 százalékos átlagos infláció egyébként egyrészt azt jelentené, hogy a következő hónapokban még bőven a lélektani határ fölé emelkedik a drágulás üteme, majd a csökkenés csak nagyon lassú lesz. Áprilisban 9,5%-os, az év első négy hónapjában pedig 8,5%-os volt az infláció, vagyis ehhez képest még érezhető gyorsulás jöhet, írja a lap.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
