Csábító, ám veszélyes a feltételezés, hogy kellő amerikai és európai segítséggel Oroszország meghátrálásra kényszeríthető. Ukrajna katonai győzelme nem reális cél, mert bár háborús erőfeszítései meglepő hanyagságot mutatnak, Oroszország továbbra is túl erős – írja szerkesztőségi álláspontjában a The New York Times. A lap szerint az ukrajnai háború újabb, bonyolult szakaszába lépett, ami megkívánná a konfliktusban képviselt amerikai külpolitika újrahangolását, Biden elnöknek pedig válaszokat kell adnia a rendkívüli költségekkel és komoly veszélyekkel járó amerikai szerepvállalással kapcsolatban.
Nem garantált a továbbiakban az Egyesült Államok törvényhozásának egységes, kétpárti támogatottsága az Ukrajnának juttatott hadisegélyek kérdésében. Legalábbis erre a következtetésre jut a The New York Times, amely nemrég megjelent szerkesztőségi állásfoglalásában arra hívja fel a figyelmet, hogy az ukrajnai háború új, bonyolult szakaszába lépett, ami megkívánná a konfliktusban képviselt amerikai külpolitika újrahangolását.
A cikk szerint már vannak előjelei annak, hogy a háborúval kapcsolatos szemlélet egysége a széthullás küszöbén áll: ezek között említik, hogy bár május közepén a szenátus megszavazott egy újabb, 40 milliárd dolláros sürgősségi segélycsomagot Ukrajnának, a republikánus képviselők egy csoportja már hangosan kritizálta a kiadásokat.
Emellett Avril Haines, a nemzeti hírszerzés igazgatója nemrégiben arra figyelmeztette a szenátus védelmi bizottságát, hogy a következő hónapokban az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus kiszámíthatatlanabb és potenciálisan eszkalálódó pályára kerülhet, miközben Moszkva fokozhatja nukleáris fenyegetőzését.
Biden elnök tehát igen sok válasszal tartozik még az amerikai közvéleménynek a rendkívüli költségekkel és komoly veszélyekkel járó amerikai szerepvállalással kapcsolatban – veti közbe a Times szerkesztőbizottsága.
A lap emlékeztet arra, hogy márciusban éppen ez a szenátusi testület még úgy fogalmazta meg az Egyesült Államok és szövetségeseinek üzenetét: „Nem számít, meddig tart, Ukrajna szabad lesz. Ukrajna támogatást érdemel Oroszország agressziója ellen, és az Egyesült Államoknak vezetnie kell NATO-szövetségeseit, hogy demonstrálják Putyinnak: az észak-atlanti szövetség hajlandó és képes is ellenállni a revansista ambícióknak”.
A Times szerkesztői álláspontja szerint ez a cél nem változhat, de nem áll Amerika érdekében, hogy totális háborúba bocsátkozzon Oroszországgal. Még akkor sem, ha egy tárgyalásos béke nehéz döntések meghozatalára kényszerítené Ukrajnát. Az amerikai célok és stratégia pedig egyre nehezebben értelmezhetők ebben a háborúban, mivel a küldetés paraméterei a jelek szerint megváltoztak.
A lap szerint a Biden-kormányzat számára mielőbb megválaszolandó, alapvető kérdések most a következők:
Az amerikaiakat ugyan megmozgatta Ukrajna szenvedése, az Egyesült Államok partjaitól távoli háború támogatottsága nem folytatódik a végtelenségig – írja a The New York Times. Mint kifejtik, az inflációt, valamint a globális élelmiszer- és energiapiacok fokozódó zavarait Ukrajnánál jóval súlyosabb problémaként élik meg az amerikai szavazók.
E kérdések tisztázása nélkül a Fehér Ház nemcsak azt kockáztatja, hogy az amerikaiak közömbössé válnak az ukránok szenvedései iránt, de Európa hosszú távú békéjét és biztonságát is veszélyezteti.
A háború zűrzavara ugyan magyarázhatja Joe Biden elnök és kabinetjének vonakodását az egyértelmű célok kijelölésében és kommunikálásában, ám Bidennek még jóval a novemberi félidős választások előtt meg kellene győznie az amerikai választókat arról, hogy Ukrajna támogatása a demokratikus értékek támogatását jelenti, valamint az országok azon jogának képviseletét, hogy megvédjék magukat a külső agresszióval szemben.
Csábító, ám veszélyes Ukrajna hadi sikereit annak jeleként tekinteni, hogy elegendő amerikai és európai segítséggel visszaszoríthatja Oroszországot az invázió előtti pozícióiba. Ukrajna döntő katonai győzelme Oroszország felett, illetve hogy visszaszerzi az összes területet, amelyet Oroszország 2014 óta elfoglalt, nem reális cél. Bár háborús erőfeszítései meglepő hanyagságot mutatnak, Oroszország továbbra is túl erős, Putyin számára pedig presztízskérdés, hogy semmiképpen ne hátráljon meg – írják.
A lap szerint az Egyesült Államok és a NATO már most is mélyen érintett a háborúban katonailag és gazdaságilag. Az irreális elvárások pedig még mélyebbre sodorhatják őket egy költséges, elhúzódó háborúba. Oroszország, bármennyire is megviselt és alkalmatlan, még mindig képes mérhetetlen pusztítást végezni Ukrajnában, és még mindig nukleáris szuperhatalom „egy sértett, ingatag despota irányítása alatt, aki kevés hajlandóságot mutat a tárgyalásos rendezésre”.
Washington közelmúltbeli harcias nyilatkozatai – Biden elnök kijelentése, miszerint Putyin nem maradhat hatalmon, Lloyd Austin védelmi miniszter megjegyzése arról, hogy Oroszországot meg kell gyengíteni, és Nancy Pelosi, a képviselőház elnökének ígérete, amely szerint Egyesült Államok egészen a győzelemig támogatni fogja Ukrajnát – talán lelkesítő kijelentések, de nem hozzák közelebb a tárgyalásokat.
Végül az ukránoknak kell meghozniuk a nehéz döntéseket: ők azok, akik harcolnak, meghalnak és elveszítik otthonaikat az orosz agresszió miatt, és nekik kell eldönteniük, hogyan alakuljon a háború vége. Ha a konfliktus valódi tárgyalásokhoz vezet, akkor az ukrán vezetőknek kell meghozniuk azokat a fájdalmas döntéseket, amelyeket bármilyen kompromisszum megkövetel.
A háború folytatásával Bidennek világossá kell tennie Zelenszkij és emberei számára, hogy az Egyesült Államok és a NATO nem mehet túl messzire Oroszországgal szemben, és hogy pénzügyi, katonai és politikai támogatásuk egyaránt korlátokba ütközik.
Elengedhetetlen, hogy Zelenszkij és kormányának döntései az eszközeik reális felmérésén alapuljanak, és azon, hogy mennyi pusztítást bír még el Ukrajna.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
