Ahogy majdnem mindenből, úgy az üzleti tranzakciókból is szívesen nyilvántartjuk a kiemelkedőket – a legkedvezőbbet, a legnagyobb értékűt vagy a legmesszebbre hatót. Az alábbiakban áttekintünk néhány híres üzletet, amelyek méltóak lettek rá, hogy a történelemkönyvek lapjaira kerüljenek.
A 16. században a fűszerkereskedelem számított az egyik legjövedelmezőbb elfoglaltságnak Európában. Azonban a tengeri útvonalakat Indonéziába, ahonnan a drága javak érkeztek, féltékenyen őrizték a portugálok, akik így majdnem teljes monopóliumot élveztek a piacon. Ezt az áldatlan állapotot szerette volna megtörni Hollandia, és ennek érdekében 1595-ben és 1598-ban két holland expedíció is indult a Kelet-Indiákra. Bár ezek égbekiáltó költségekkel jártak és számos nehézséggel kellett szembenézniük, mégis profitot termeltek, különösen a második, amely 400%-os haszonnal forgatta meg a rá szánt 800 ezer guldent.
A holland fűszerkereskedelemnek nagy lendületet adott egy 1600-as szövetségkötés az Ambon szigetén élő őslakosokkal: a hollandok megvédték őket a portugáloktól, cserébe a helyiek csak nekik adtak el borsot és szegfűszeget. Steven van der Hagen admirális és huszonhét embere még arra is engedélyt kapott az őslakosoktól, hogy erődítményt építsenek a szigeten.
Ambon szigete és a holland erőd egy 1617-es holland olajfestményen (Forrás: Getty Images)
Bár az 1600-ban megkötött konkrét üzlet csupán csepp volt a tengerben, valójában fordulópontot jelentett a holland törekvésekben, és lehetővé tette az első részvényeket kibocsátó transznacionális vállalat, a Holland Kelet-indiai Társaság létrejöttét. A holland kereskedelmi erőfeszítéseket egy irányba terelni hivatott társaság 1602-ben alakult meg 6,5 millió gulden alaptőkével, és a következő két évszázadban meghatározó szerepet töltött be a gyarmati kereskedelemben. Mai árfolyamokon számolva értéke az 1634–37-es tulipánőrület idején elérte a 7,9 billió (ezermilliárd) dollárt. (Összehasonlításként: ez nagyjából Franciaország és Japán összesített 2020-as GDP-jének felel meg.)
Tudtad, hogy a bankok már a civilizáció hajnalán kinyitottak? Vajon hogyan működött az ókorban a hitelezés? Miként dőzsölt a századfordulón egy magyar bankár? Hogyan zajlott a kölcsönfelvétel évszázadokkal ezelőtt? Az OTPédia oldala könnyed stílusban, szórakoztató módon mutatja be modern életünk egyik legfontosabb szegmensét, a bankjegyek és a pénzintézetek világát. A-tól Pénzig.
A földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás korszakában előfordult, hogy az európai telepesek pénzért vagy különféle árukért cserébe vásároltak földet az őslakosoktól. Ez történt a ma New York pénzügyi és közigazgatási központjának számító Manhattan esetében is, amikor Peter Minuit és a Holland Nyugat-indiai Társaság telepesei a helyben talált bennszülöttektől – akik valószínűleg kanarszík, egy keleti algonkin nyelvet beszélő delavár indián törzs tagjai voltak – 60 gulden értékű áruért cserébe megvásárolták az egész szigetet.
Manhattan megvásárlása egy 1909-es ábrázoláson (Forrás: Getty Images)
Az üzletet 1626. május 24-én ütötték nyélbe, az összegről pedig egy levélből van tudomásunk, amelyet Pieter Janszoon Schagen, a Nyugat-indiai Társaság igazgatóságának tagja írt a holland parlamentnek az év novemberében. John Romeyn Brodhead történész 1846-ban a 60 guldenes árat 24 amerikai dollárnak feleltette meg, sajnos tévesen, ugyanis összetévesztette a guldent a fix átváltási árfolyamú rijksdaalderrel.
A 24 dollár azóta is a legismertebb adat a sziget adásvételét illetően, bár számos kísérlet történt a pontosabb összeg kiszámítására a különféle javak (ezüst, sör, brandy stb.) történelmi értékét alapul véve. Az eredmények 72 és 15 600 dollár között igen széles skálán mozognak, de bármelyik is a valós közülük, a jobb üzletet mindenképp a kanarszík kötötték, akik úgy adták el a szigetet a hollandoknak, hogy az valójában nagyrészt a vappinger néphez tartozó őslakosok egy csoportjához tartozott.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
