E sorok írója egyre gyakrabban kénytelen azzal kezdeni aktuális cikkeit, hogy felhívja a figyelmet egy-egy fájóan „radar alatt” maradt publikációra, felmérésre, közvélemény-kutatásra. Most sincs ez másként. A brit YouGov piackutató európai felmérése, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a többségi társadalom akaratával szemben cselekszik a Heger-kabinet, amikor fegyvereket és hadianyagot küld Ukrajnába, kevés kivételtől eltekintve meg sem jelent a szlovákiai sajtóban.
Míg a publicisztikai műfajok egyenesen kívánják, addig a legalább minimális kiegyensúlyozottságra törekvő elemző írások kifejezetten taszítják a szubjektív álláspontokat. Bár a közösségi oldalak vissz-hangbuborékja és a szerző személyes benyomásai is azt támasztották alá, a szlovákiai társadalom, hasonlóan a legtöbb közép-kelet-európai országhoz (mínusz lengyelek) nem ért egyet az európai mainstream Ukrajna-politikájával, valamirevaló közvélemény-kutatás híján nem lett volna túl elegáns kárhoztatni a Heger-kormányt, amiért az szembe megy a közakarattal. Hiszen fogalmunk sem volt, mi is az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos közakarat. Egészen mostanáig.
Megérzésből bizonyosság
A YouGov múlt hét közepén megjelent felméréséből végre bizonyosságot nyert, az ország lakosságának nagy többsége egész egyszerűen nem támogatja a szlovák kormány háborús politikáját. Hogy mi okozhatta és milyen következményei lehetnek annak, hogy nép és kormánya ennyire eltávolodott egymástól egy ennyire fontos kérdésben, arról később beszélünk. Most lássuk az adatokat!
Az április derekán tizenhat EU-tagállam és Nagy-Britannia lakosainak körében végzett felmérés azt vizsgálta, a kontinens polgárai miként viszonyulnak az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos kérdésekhez.
Hajlandóak-e megsegíteni az ukrán polgári lakosságot? Milyen gazdasági áldozatok meghozására vehetőek rá? Háborúznának-e Ukrajna területi integritásáért? Csupa olyan fontos kérdés, amelyre eddig megfelelő adatok híján, legfeljebb megérzésekre, benyomásokra hivatkozva tudtunk választ adni.
Most, a YouGov-nak hála megerősítést nyert, hogy összeurópai viszonylatban is sok tekintetben inkább a Magyarországon és Szlovákiában tapasztalt hozzáállás az uralkodó. Teljesen egyértelmű, hogy a kontinens lakossága támogatja a humanitárius segítségnyújtást és az ukrán menekültek befogadását (a válaszadók 84, illetve 80%-a), ez az arány még a felmérés alapján leginkább oroszbarát országban, Bulgáriában is viszonylag magas (65 és 49%).
Sokkal érdekesebbek a számok a katonai segítségnyújtással kapcsolatos kérdéseknél.
Míg a fegyverszállítmányokat támogatók összeurópai aránya 58% körül van (köszönhetően a messze kiugró finn számoknak), addig régiónk államaiban, Lengyelországot leszámítva, egyértelmű az elutasítás. Szlovákiában a lakosság 68%-a a fegyverszállítmányok ellen van, sőt a közüzemi számlák emelkedésével járó gazdasági szankciókat a szlovákiai válaszadók 78%-a (!) tartja elfogadhatatlannak. Itt érdemes megjegyezni, hogy az európaiak többsége is hasonlóan vélekedik, 58%-uk nem támogatná az energiaárak emelkedésével járó szankciókat.
Ki van kiért?
Utólagos engedelmükkel megkímélnénk olvasóinkat attól, hogy hosszas bölcsésztudományi fejtegetésekbe bocsátkozzunk a politika céljairól vagy a modern képviseleti demokráciák előtt álló kihívásokról. Legyen most elég annyi, hogy leszögezzük,
bár a többségi társadalom akarata természetesen nem kell, hogy minden esetben találkozzon a regnáló kormányéval, széllel szemben, tömegbázis híján egyetlen kabinet sem bírja sokáig.
Hogy a szlovák kormányhoz eljut-e valaha a YouGov friss közvélemény-kutatása, erősen kétséges. Az viszont már-már biztos, ha Eduard Heger vagy Zuzana Čaputová asztalán felbukkannak is a felmérés adatai, sok változásra akkor sem számíthatunk. Ez azért is különös, mert az elnök asszony, a kormányfő, sőt Brüsszel minden bürokratája is lépten-nyomon a demokrácia és az önrendelkezés védelmére hivatkozik, ha Ukrajnáról van szó, miközben ugyanezt saját állampolgáraitól elvitatja.
Heger és társai szerint egyszerre igaz, hogy Oroszország halálos veszélyt jelent Európára, és az is, hogy Ukrajna nyerésre áll a háborúban, és semmi kockázata a fegyverszállítmányoknak.
Ki érti ezt?!
Az egy dolog, hogy a svéd kormányfő kijelenti, a NATO-csatlakozásról nem dönthet a svéd nép, mert „nincs elég információ birtokában”, az legyen a svédek baja. Az meg a miénk, hogy a pozsonyi kormányt láthatóan egy fikarcnyit sem érdekli, mennyire nem találkozik a népakarattal az, amit csinálnak.
„Minden karambolnak megvan a ki a hibás!”
A felmérés egy másik érdekes, ám szomorú tanulsága, hogy a szlovák társadalom a bolgár után a leginkább elutasító a nyugati szövetségi rendszerrel szemben. A válaszadók 31%-a mondta azt, hogy a NATO tehet róla, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát. Még egyszer: a szlovák lakosság harmada szerint nem az Ukrajnát földön, vízen, levegőben megtámadó Oroszországot terheli a felelősség a háborúért.
Egy következő dolog, amit a kormányoldal soha nem fog belátni, hogy nem csak a Luboš Blahához hasonló neomarxista vagy az orosz titkosszolgálati pénzekkel kitömött Kotleba-féle soviniszta őrültek felelőssége mindez! Ők csak azt adják, ami a lényegük.
Érsek Árpád egykori közlekedési miniszter fent idézett örökbecsű mondata bizony sokkal mélyebb tanulságokat rejt, mint azt elsőre gondolnánk.
A szlovák kormányoldal politikusai is vastagon „ki a hibásak” abban, hogy a szlovák társadalom ennyire elutasító.
Amikor Heger azt nyilatkozza a BBC-nek, hogy Moszkva Ukrajna után Szlovákiát veszi célba, amikor Korčok azt mondja, a győzelemig kitartunk Kijev mellett, amikor Jaroslav Naď védelmi miniszter hordóhasú Napóleonként „körülpattogja” a Pozsonyba látogató amerikai védelmi minisztert, akkor tízezrek gondolják azt, a szlovák kormány számára valószínűleg nem az ország érdeke az első. Ehhez hozzájön még a szlovákságban mind a mai napig mélyen szunynyadó orosz pánszlávizmus, és kész is a csodaturmix.
Nem is kell ide orosz propaganda, a putyini médiabefolyásolás legendája egyébként is nagyjából az orosz hadsereg renoméjával együtt foszlott semmivé, úgy a háború második hetére.
Bármilyen furcsa is, ma az orosz álláspontnak nincs nagyobb népszerűsítője Szlovákiában a Heger-kormánynál. Kormánypártok és az ország közös tragédiája, hogy nem veszik észre, dilettáns, túlzó, gesztusalapú politika helyett pragmatikus, elsősorban az ország érdekeit szem előtt tartó döntésekre lenne szükség.
A YouGov-on megjelent közvélemény-kutatás részletes elemzését az alábbiakban olvashatják.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
