Az orosz gáz rövid távon nem helyettesíthető cseppfolyósított gázzal – írta Facebook-bejegyzésében dr. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának üzletágvezetője.
A szakértő a Financial Times brit lap alapján gyűjtött össze szakértői véleményeket az Európai Bizottság szankciós javaslataival kapcsolatban. Posztjában megjegyzi, hogy az Európai Bizottság idén év végéig 100 milliárd köbméterrel, azaz a tavalyi import kétharmadával csökkentené az orosz gázszállításokat, ennek felét, mintegy 50 milliárd köbmétert pedig cseppfolyósított gázzal (LNG-vel) helyettesítené.
Dr. Hortay Olivér hangsúlyozza, korábban több szakértő jelezte, hogy ez a szűkös világpiaci kínálat és az Unió infrastrukturális hiányosságai miatt nem lehetséges – az aggályok pedig kezdenek valósággá válni. Az elmúlt időszakban növekedtek az LNG-szállítások, és bár még közel sem érik el a Bizottság által vizionált mennyiséget, a legnagyobb európai (rotterdami, zeebruggei és dunkerque-i) terminálok már maximális kihasználtságon üzemelnek. Ezek bővítése költség- és időigényes: a rotterdami kikötő 2014-ben hivatalba lépett vezérigazgatója, Allard Castelein úgy fogalmaz, hogy „nem megy egyik napról a másikra”. A tapasztalatok alapján az engedélyeztetés és kivitelezés 3-5 évig tart.
A Magyar Nemzet elemzése a BP oldalán közzétett Statistical Review of World Energy adataira hivatkozva azzal nyit, hogy 2020-ban 167,7 milliárd köbméter vezetékes gáz érkezett Európába Oroszországból. Egy átlagos tankerhajó azonban csak 174 ezer köbméter cseppfolyósított gáz szállítására képes, amelynek légneművé alakítása után 103 millió köbméter gázt jelent, tehát 1628 hajónyi szállítmány tudná pótolni az orosz földgázt Európában.
Az Institute for Shipping Economics and Logistics (ISL) becslései szerint ahhoz, hogy Európa gázellátását biztosítani lehessen, még körülbelül 160 ilyen hajót kellene gyártani, amelynek költsége eléri a 35 milliárd dollárt. Azonban a japán és dél-koreai hajógyártó vállalatok kapacitásai már évekkel előre le vannak kötve, így a 160 új tanker csatasorba állítása nem csak anyagi kérdés lehet.
Más országokban, így például Spanyolországban a terminálok kapacitása alkalmas lenne nagyobb volumen befogadására, de a vezetékhálózat nem teszi lehetővé a gáz eljuttatását az arra rászoruló országokba. Gonzalo Escribano, a madridi Elcano Royal Institute igazgatója rámutat, hogy Spanyolország hiába küldene szívesen több gázt Európa más országaiba, a szűkös szállítási kapacitások miatt még a francia határig sem tudja eljuttatni a többletet. A korábban tervezett spanyol-francia (Midcat) vezeték megépítéséhez 600 millió euró és legalább 30 hónap kellene.
A fizikai infrastruktúra hasonló hiányosságai Európa-szerte megfigyelhetők. Az uniós rendszerüzemeltetők szervezete (ENTSO-G) friss tanulmányában rámutatott, hogy az orosz gáz korlátozásával az EU szétszakadna és a nyugati országok nem lennének képesek ellátni a közép- és kelet-európai országokból kieső gázmennyiséget.
A hirado.hu korábbi cikkében ezzel kapcsolatban emlékeztet arra is, hogy az európai gázhálózatot az orosz földgáz szállítására optimalizálták, ezért a vezetékek többsége keletről nyugatra és északról délre halad, nem pedig fordítva. Ezek tehát többnyire egyirányú utcák, a fő áramlási iránnyal szembeni gázszállítás – az úgynevezett fordított áramlás – pedig csak korlátozottan lehetséges.
Mostanra egyértelművé vált, hogy az orosz gáz rövid távon nem helyettesíthető LNG-vel.
A hosszú távú korlátozások szintén súlyos kérdéseket vetnek fel. Nem világos, hogy melyik vállalat lesz hajlandó befektetni olyan infrastrukturális (azaz hosszú megtérülési idejű) beruházásokba, amik a szankciók feloldását követően továbbra sem lesznek versenyképesek a redundáns orosz ellátási útvonalakkal.
Mindezt ráadásul úgy, hogy az EU a lehető leggyorsabb ütemben csökkenteni szeretné gázfelhasználását, azaz a piac várhatóan szűkülni fog. Simone Tagliapietra, a brüsszeli Bruegel vezetője ezeket „befagyott eszközöknek” nevezi, amik a megépülést követően szinte azonnal feleslegessé válhatnak.
„Az egyetlen észszerű megoldás továbbra is az lenne, ha Brüsszel lemondana az energiaszállítást érintő szankciókról” – fogalmaz a szakértő.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
