Zörög, zenél, zúz, majd ismét fogadja az újabb palackokat, fémdobozokat a visszaváltó automata. Szitkokat szóró zsákos emberek sorakoznak a bevásárlóközponthoz állított, nagy zöld Z betűs bódé előtt, mert a hozott tartalom egy részét nem fogadja, visszaköpi a berendezés.
Sári nézi a méltatlankodókat, majd visszatuszkolja kocsijába a hozott palackokat és arra gondol, milyen sok Z betű zörög gyerekkori emlékdobozában, amelyekről már rég megfeledkezett. Újabban ez a mássalhangzó teljesen más jelentést kapott, ércesen, fémesen szól, mint a harci fegyverek. A Z betű háborúpárti szimbólum lett, az orosz kormány propaganda eszköze, az orosz civilek fenyegetésként, az inváziót támogatva használják. Egyes országokban a Z szimbólumot mára a horogkereszttel egyenértékűnek minősítették, tiltják annak nyilvános megjelenítését a járműveken. Nálunk a kocsi hátsó ablakában lévő matricán zöld körben, piros háromszögben a fekete Z betű annyit jelent: kezdő, reszkető kezű, vagy oktalanul vakmerő sofőr ül a volánnál, nem árt az óvatosság! De nézzük csak a gyerekkori, még teljesen ártalmatlan Z betűket. Az elsőt, amikor láncöltéssel kellett mindenkinek kihímezni a neve kezdőbetűit, és Sári kezében ronggyá izzadt az anyag, mire végzett a vezetéknevében lévő Z-vel. Első és utolsó sikertelen varrási kísérlete megtanította arra, hogy nincs esélyegyenlőség. Nomen est omen, nevünkben a sorsunk. Az I, L, vagy T betűs osztálytársak korábban elkészültek, és jobb osztályzatot kaptak. A következő Z betűs emléke Sárinak Zorro (spanyolul róka) volt, a spanyol kormányzó ellen küzdő ravasz igazságbajnok, aki később öregen is visszatért a képernyőre. Mexikó és Kalifornia szabadsága sokak szívügye lett, mert amikor Zorrót adták a tévében, Juci néni abbahagyta az előkerti munkálatokat, Jani bá hamarabb zárta a tyúkokat és elmosolyodott, mert az ólkapu ajtaját is Z alakban tákolták össze, hogy összefogja a deszkákat. Aztán ott voltak a „Z” akciók (Z: zveľaďovanie, értsd felvirágoztatás), meg a szocialista munkabrigádok, amikor önként, dalolva vállalt hétvégi ingyenmunkát a dolgozó nép. Sári egyszer kiskamaszként vitába szállt az apjával, aki a bronz fokozatért küzdő szocialista munkabrigád vezetőjeként teljesítménytáblázatot töltött ki a konyhaasztalnál. A céges óvoda köré bokrokat ültetett ki két egymással versengő brigád, az egyikük húszat, viszont a táblázatban negyvenet tüntetett fel. Sári apjának csapata harmincat, de ha beírja tintaceruzájával a tényleges számot és a bizottság nem ellenőrzi a helyszínen a tényeket, akkor győz az ellenfél. Apa és lánya végül úgy döntöttek, azt kell beírni, ami van. Egy újabb bokorültetéskor elfajulhat a verseny. Végül kiderül, hogy alig parkosították az óvoda környékét, holott a táblázat szerint már kisebb botanikus kertnek kellene lenni a mérleghinta és a mászóka körül. A „Z” akciók és a szocialista munkabrigádok atyja Szovjetunió volt, ahol 1958-ban a kommunista munkabrigád címért szálltak harcba az első munkacsoportok a PÁRT zászlaja alatt. Szabad akaratukból, vagy mégsem annyira. A jelképek és az ideológiák zászlaja alatt azóta már igen sok galádság történt és a „tapasztalatlan, oktalanul vakmerő vezető” matricát néhány székház, központi hivatal bejáratánál is fel lehetne tüntetni.
Barsi Balázs ferences hitszónok, író, teológus minap a Salkaházi-esték keretében mondott beszédében a következőképpen fogalmazott: „A szabad akarat csak a szereteten belül működik, ha abból kilép, az olyan, mintha Pakson minden biztosítékot kivágnának.”
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
