Az uniós külügyminiszterek nyilvánosan nyomást próbáltak gyakorolni Magyarországra, hogy Budapest adja fel az Oroszországgal szemben javasolt olajembargó vétóját, a litván külügyminiszter pedig azt mondta, hogy az „intézkedést egyetlen állam tartja túszként fogva”.
Az Európai Bizottság által május elején javasolt nyersolaj-behozatali tilalom az eddigi legszigorúbb szankció lenne válaszul Moszkva február 24-i ukrajnai inváziójára, ugyanakkor az orosz olajtól leginkább függő uniós államok esetében kivételeket tartalmaz − közölte a Reuters hírügynökség.
Németország, az Európai Unió legnagyobb gazdasága és az orosz energia egyik fő vásárlója azt mondta, hogy megállapodást szeretne az olajembargó engedélyezéséről, amely azonban akár évekig is eltarthat.
Bízom abban, hogy az elkövetkező napokban megállapodásra jutunk. Rendkívül jól elő kell készítenünk, mert fenntarthatónak kell lennie − mondta el Annalena Baerbock német külügyminiszter.
A hírügynökség felidézte, hogy Magyarország – mint Moszkva legközelebbi szövetségese az Európai Unióban – azt mondta, hogy több százmillió eurót kér a közösségtől, hogy átállítsa finomítóit az orosz nyersolajról más típusú kőolajra. Mind a 27 tagállamnak bele kell egyeznie az embargóba, hogy kihirdethessék.
Az egész uniót túszként tartja fogva egy tagállam (…) egyet kell értenünk, nem hagyhatjuk magunkat túszként tartani − mondta Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter.
Kevés miniszter nevezte meg név szerint Magyarországot az újságíróknak nyilatkozva, de a román diplomácia vezetője azt mondta, most már a közösségen múlik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kormányát észhez térítse.
Szijjártó Péter szerint nem fogadhatók el a javaslatok
Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: a magyar kormány sosem fogja megengedni, hogy az emberekkel fizettessék meg a háború árát, legyen szó a fizikai biztonságról, az energiabiztonságról vagy a gazdaság biztonságáról.
Kijelentette: az Európai Bizottság Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós csomagjában szereplő, a földgáz- és a kőolajszállításokra vonatkozó javaslatok nem fogadhatók el. Magyarország azt javasolta: ha az Európai Unió szeretne olajembargót bevezetni, adjon mentességet a csővezetékes szállításra. Ez a legegyszerűbb megoldás, amely kielégíti a brüsszeli igényeket, és nem hozza rendkívül nehéz helyzetbe azokat az országokat, amelyek csővezetéken kapnak kőolajat.
Az Európai Bizottság problémát okozott, így jogos elvárás Magyarország részéről (…) hogy az EU kínáljon megoldást: finanszírozza a beruházásokat, és kompenzálja (…) az ebből eredő áremelkedést, ami 15-18 milliárd euró nagyságrendben teszi szükségessé Magyarország energiastruktúrájának teljes korszerűsítését − írta a magyar külügyminiszter Facebookon.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a miniszterek hétfői találkozója előtt kijelentette, hogy mindent megtesz az olajszankciókról szóló patthelyzet feloldása érdekében.
Egyes diplomaták szerint a május 30–31-i csúcstalálkozó lesz az a pillanat, amikor megállapodás születhet az orosz olaj ügyében, valószínűleg hat hónapos, fokozatos tilalomról, Magyarország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság számára hosszabb átmeneti időszakkal.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten bejelentette, hogy videokonferenciát tervez Magyarországgal és a régió más országaival, hogy kidolgozzák, hogyan lehetne átdolgozni Magyarország olajellátását. A nyilatkozat óta nem közöltek további részleteket − írta a Guardian.
(Index nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
