Az ukrán–orosz háború és az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók negatív hatással vannak számos cégre és a munkaerőpiacra, szakértők szerint akár tömeges elbocsátásokra is lehet számítani. A munkahely elvesztését sokan tragédiaként élik meg, aminek következtében néhányan hajlamosak elfeledkezni hivatalos teendőikről is, ráadásul szorult anyagi helyzetbe is kerülhetnek.
Nehéz időszak vár a munkaerőpiacra: van, ahol csak bizonyos korlátozásokat, csökkentett munkaidőt, esetleg néhány hetes kényszerszabadságot vezetnek be, egyes cégek azonban teljesen bezárhatnak, egyik napról a másikra felmondhatnak az alkalmazottaknak. Néhányan, amikor kézhez kapják a felmondólevet, annyira meglepődhetnek, hogy ámulatukban szinte gondolkodás nélkül elfogadják a munkaadó által felkínált megállapodást.
Mielőtt azonban bármit is aláírunk, figyelmesen olvassuk el, és ha valami gyanús, vagy nem értjük, szükség esetén ne féljünk kikérni egy jogász véleményét! Ragaszkodjunk a felmondási időhöz, a végkielégítéshez, valamint a megmaradt szabadnapok kimerítéséhez vagy kifizetéséhez! Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a munkaadónak ki kell állítania egy dokumentumot a munkaviszony megszüntetéséről, a cégnél töltött időről és a havi fizetésről – ezekre az igazolásokra szükség lesz a következő munkahelyen, a munkaügyi hivatalban, később pedig a nyugdíj intézésekor is. A munkaadó nem köteles, de a távozó alkalmazott kérésére kidolgozhat róla véleményt és ajánlást az esetleges új munkaadó számára.
A munkaviszony megszűnése után nem kötelező, de tanácsos jelentkezni a munkaügyi hivatalban – ha nincs esély belátható időn belül ismét elhelyezkedni, az álláskeresőnek érdemes regisztráltatnia magát, anyagilag ez jobban megéri. A következő iratokra van szükség: személyazonossági igazolvány és egy igazolás – például a munkaviszony megszüntetéséről kötött megállapodás – a régi munkaadótól, hogy pontosan mikor fejeződött be a munkaviszony. Szokták kérni a végzettségről szóló okmányt is – érettségi bizonyítványt, oklevelet stb. –, valamint egy jövedelemigazolást, bár ez utóbbit utólag is le lehet adni. Aki nem megy el a hivatalba, az önkéntes munkanélkülinek számít, és ilyen esetben a kötelező egészségbiztosítást saját magának kell fizetnie. Ha regisztráltatja magát a munkaügyi hivatalban, amíg szerepel a nyilvántartásban, az egészségügyi biztosítását az állam téríti. Aki a munkaviszony megszűnésétől számított 7 napon belül megy a hivatalba, azt az elbocsátás napjától, azaz visszamenőleg is beírják a jegyzékbe. Aki egy hétnél később jelentkezik, az a kérvény benyújtásának napjától kerül a listára, és az egészségbiztosításában hézag keletkezik. Mivel nálunk mindenkinek a születésétől fogva kötelezően rendelkeznie kell egészségbiztosítással, az elmaradt – akár csak egy-két napi – biztosítási díjat utólag is behajtják, az esetleges büntetőkamatokkal együtt.
Az egészségbiztosítástól eltérően a társadalombiztosítás nem kötelező. Vagyis, ha valaki méltóságán alulinak érzi, hogy jelentkezzen a munkaügyi hivatalban, és inkább önkéntes munkanélküli lesz, a Szociális Biztosítóval szemben nincs semmilyen kötelezettsége, nem muszáj társadalombiztosítást kötnie, de nem is nyújthat majd be semmilyen igényt, és később ezt az időszakot nem veszik figyelembe a nyugdíjkérelme elbírálásakor. Aki akar, köthet önkéntes biztosítást, ez esetben mindenki maga döntheti el, milyen kivetési alapból számolják ki a havonta fizetendő járulékokat.
A munkanélküli-segélyt nem kezdik el automatikusan folyósítani, miután valaki bejelentkezik a munkaügyi hivatalban, a támogatást külön kell kérnie a Szociális Biztosítótól. A támogatásra az a személy jogosult, akinek az elmúlt 3 évben legalább 2 évig volt társadalombiztosítása. A támogatást 6 hónapig folyósíthatják. Aki meghatározott időre szóló szerződés alapján dolgozott, annak az elmúlt 4 évben legalább 2 évig kellett fizetnie a járulékokat, és akkor 4 hónapig számíthat a segélyre. Aki táppénzt, ápolási díjat, anyasági támogatást vagy gyest kap, nem jogosult rá. A gyermekgondozási szabadságról visszatért és azonnal elbocsátott anyukának akkor jár segély, ha az anyasági szabadságot megelőző 3 évben legalább 2 évig volt társadalombiztosítása. A munkanélküli-segély pontos összegét az utóbbi három évben folyósított fizetés alapján számolják ki: az átlag bruttó bér 50 százaléka. 2022 első felében a napi kivetési alap maximális összege 74,4987 euró, vagyis egy 31 napot számláló hónapban a segély legfeljebb 1154,80 euró lehet, egy 30 napot számláló hónapban pedig 1117,50 euró.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
