A kormány pár napja mutatta be azt az inflációs mentőövet, amelyről azt állítja, hogy a lakosságnak segíthet túlélni a katasztrofális áremelések időszakát. Az intézkedéscsomag azonnal hatalmas vitát váltott ki, a lényegről azonban a többség most is megfeledkezett.
Az árak látványos megugrása globális jelenség, amiért a koronavírus-járvány lecsengését követő gyors keresletnövekedés a felelős, amit a gyártók – a továbbra is súlyos ellátási problémák miatt – képtelenek kielégíteni. Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja már csak a kegyelemdöfést adta meg, még nagyobbat szakítva az ellátási láncokon, az egekbe hajtva az energia- és élelmiszerárakat. A növekvő lakossági elégedetlenség miatt a kormányok világszerte szociális csomagokkal próbálnak enyhíteni a családok gondjain. Szlovákiában a Heger-kabinet pár napja lengette be az inflációs mentőövet, amely azonban – a beígért összeget tekintve – inkább csak szimbolikus gesztusnak tekinthető. Családonként pár száz eurós hozzájárulásról beszélhetünk, míg a nyugdíjasokra egyáltalán nem gondoltak. Az ellenzék máris rálicitált, a Smer minden családnak 1500 eurós segélyt fizetne. Amiben a kormánypártok és az ellenzék is nagyjából megegyezik, hogy az ehhez szükséges összeget a leggazdagabb cégekből sajtolnák ki.
A kormánypártok és az ellenzék persze abban is hasonlít, hogy egyikük sem beszél arról, hogyan is néz majd ki mindez a gyakorlatban. Tegyük fel, hogy elfogadják a segélycsomagot, sikerül elegendő pénzt kisajtolniuk a leggazdagabb cégekből, az ígért támogatást pedig eljuttatni a lakosságnak. A kiszemelt cégek közül valószínűleg az energiaszolgáltatók lesznek az egyedüliek, amelyek az államilag szabályozott lakossági árak miatt közvetlenül nem háríthatják majd át a magasabb adó miatt keletkezett veszteségeiket a lakosságra, közvetve azonban ők is biztos megtalálják majd a módját annak, hogyan verjék el rajtunk a port. A többiek esetében pedig egyértelmű a helyzet: mivel Szlovákia gazdasága egyelőre még az alkotmánya szerint is a piacgazdaság elveire épül, az állam csak nehezen tudná megakadályozni, hogy a cégek ne növeljék tovább az áraikat. Magyarul: amit az állam elvesz a legnagyobb cégektől, azok ezt később kamatostul hajtják be a lakosságon, közben pedig tovább nőnek majd az árak, vagyis a lakosságra még nagyobb teher hárul. És lehet ezt körbe-körbe folytatni, a vesztes végső soron mindenképp a lakosság lesz.
Mi lehetne a valódi megoldás? Azt a gazdasági elemzők többsége sem vitatja, hogy bizonyos támogatásra mindenképp szükség lesz, ezt azonban csak a leginkább rászorulóknak szabadna nyújtani, ha nem szeretnénk még magasabbra hajtani az árakat. Az ehhez szükséges forrásokat pedig az állam biztosíthatná, amelynek az elmúlt időszakban – épp a növekvő árak miatt – alaposan megugrottak az áfából és jövedéki adókból származó bevételei. Még mielőtt azonban nagyon beleélnénk magunkat ebbe a forgatókönyvbe, nem árt szólni, hogy ez csak egy vágyálom. A szlovák kormánynak mindig is jóval egyszerűbb volt eljátszani a jóságos betyár szerepét, aki a gazdagoktól elvett pénzt szétosztja a szegények között, közben pedig nem törődik azzal, hogy ennek mindig a szegények isszák meg a levét.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
